Az idő­sze­rű ház körü­li kar­ban­tar­tá­si mun­kák elha­lasz­tá­sa jelen­tős költ­sé­gek­kel jár­hat. Az eltö­mő­dött eresz­csa­tor­nák, a pené­szes falak vagy a sérült tető­ele­mek hosszú távon komoly káro­kat okoz­hat­nak. A szak­ér­tő sze­rint kör­nye­zet­ba­rát, nano­po­li­mer ala­pú véde­lem­mel hosszabb távon is meg­őriz­he­tő a ház jó álla­po­ta.

Egyet­len eltö­mő­dött eresz­csa­tor­na vagy pené­sze­se­dő fal­rész elég ahhoz, hogy tete­mes káro­kat okoz­zon az ingat­la­nunk­ban. Ám ha idő­ben fel­is­mer­jük a prob­lé­mát és kezel­jük azt, több mil­lió forin­tot spó­rol­ha­tunk meg magunk­nak.

Ten­ni­va­ló — az eresz­csa­tor­na, tető vizs­gá­la­ta

Var­ga Atti­la, az Impa­gu­ard kör­nye­zet­ba­rát tisz­tí­tó- és védő­sze­rek kizá­ró­la­gos magyar impor­tő­re fel­hív­ta a figyel­met arra, hogy az egész ház élet­tar­ta­mát évek­kel meg­rö­vi­dít­he­ti egyet­len csö­pö­gő eresz­csa­tor­na, ezért jobb, ha hall­ga­tunk a bel­ső han­gunk­ra, ami azt súg­ja, hogy ne odáz­zuk el ezt a fel­ada­tot. Vegyük elő a lét­rát, és óva­to­san, a tes­ti épsé­günk­re vigyáz­va tisz­tít­suk végig az eresz­csa­tor­ná­kat! Ha pedig már a magas­ban vagyunk, néz­zünk rá a tető­re is, és bizo­nyo­sod­junk meg arról, hogy az min­den­hol ép, és tovább­ra is meg­fe­le­lő­en védi a házat az eső­től! Ha pedig talá­lunk törött cse­re­pet, hív­junk szak­em­bert, és javít­tas­suk ki a sérült része­ket minél hama­rabb. A csö­pö­gő eresz­csa­tor­na okán, egy újabb ten­ni­va­ló, a ház fala­i­nak meg­vizs­gá­lá­sa.

Ellen­őriz­zük azt is, hogy a ház falai szá­ra­zak, épek, és sehol sem jelent meg pené­sze­se­dés raj­tuk! Ha haj­szál­re­pe­dé­se­ket, vizes fol­to­kat, penészt látunk raj­ta, jobb azon­nal ten­ni elle­ne, hogy minél kisebb felü­le­ten kell­jen meg­ol­da­ni a prob­lé­mát. Álta­lá­ban az épü­let észa­ki hom­lok­za­tán, illet­ve az ablak­pár­ká­nyok és az eresz kör­nyé­kén jele­nik meg elő­ször a penész, ami lehet zöld vagy feke­te szí­nű is.

Hoz­zá­tet­te: mivel a sósa­vat vagy klór­sa­vat tar­tal­ma­zó sze­rek káro­sít­ják a kör­nye­ze­tet, és a fal mélyebb része­i­ben meg­te­le­ped­ve néhány éven belül újabb komoly prob­lé­má­kat okoz­hat­nak, java­solt ezek kerü­lé­se. Érde­mes inkább egy lát­ha­tat­lan védő­ré­teg­gel ellát­ni a fal­fe­lü­le­te­ket, hogy azok még éve­kig szé­pek és tisz­ták marad­ja­nak. Ilyen lát­ha­tat­lan védő­ré­te­get, bur­kot épí­te­nek a ház köré a cseh Impa­gu­ard ter­mé­kek, ame­lyek ráadá­sul nem káro­sít­ják a ter­mé­sze­tet sem.

Ten­ni­va­ló — ház falá­nak tisz­tí­tá­sa

Idő­vel min­den hom­lok­zat veszít szép­sé­gé­ből. A váro­si szmog, szál­ló por és min­den­fé­le szennye­ző­dés maka­csul meg­ta­pad a házak falán. A jelen­le­gi meg­ol­dá­sok a prob­lé­má­ra azon­ban nem ered­mé­nye­sek hosszú távon. A klór­ral való tisz­tí­tás bár eltá­vo­lít­ja a szennye­ző­dé­se­ket a hom­lok­za­tok­ról, de ezzel egy­ide­jű­leg káro­sít­ja azok bel­ső szer­ke­ze­tét, mély­re hatol­va. A fala­zat tisz­ta lesz, de sérül a szer­ke­ze­te, mind­emel­lett folya­ma­to­san kifa­kul, ezzel veszít­ve esz­té­ti­kai érté­ké­ből.

A klór­ral való tisz­tí­tás mind­amel­lett, hogy nem jelent hosszú távú meg­ol­dást, nega­tív hatás­sal van a ter­mé­szet­re is, hisz rend­kí­vül magas arány­ban kerül a leve­gő­be káros szén­hid­ro­gén-szár­ma­zék (VOC), ami nem csu­pán a ter­mé­szet­re, de az embe­ri egész­ség­re is ártal­mas.

Úton egy biz­ton­sá­go­sabb, fenn­tart­ha­tóbb alter­na­tí­va felé

A vegy­ipar a fenn­tart­ha­tó ter­me­lés felé halad és igen­is van olyan alter­na­tí­va, ami jelen­tő­sen mini­ma­li­zál­ja a nega­tív hatá­so­kat mind a ter­mé­szet­re, mind az embe­ri egész­ég­re. Az Impa­gu­ard tisz­tí­tó­sze­rei nem ártal­ma­sak a ter­mé­szet­re. Nincs öko­ló­gi­ai láb­nyo­muk, a szén láb­nyo­muk és VOC-tar­tal­muk mini­má­lis. Mélyen a felü­let­be hatol­va tisz­tít­ják a póru­so­kat, így azon­nal lát­ha­tó ered­ményt pro­du­kál­nak. Szá­mos ter­mék ren­del­ke­zik műem­lék­vé­del­mi tanú­sít­vánnyal is, így szob­rok, műem­lék­épü­le­tek tisz­tí­tá­sa sem jelent aka­dályt. 

Az Impa­gu­ard tisz­tí­tó­sze­rei egy biz­ton­sá­gos, fenn­tart­ha­tó alter­na­tí­vát jelen­te­nek, ha a házad falá­nak a tisz­tí­tá­sá­ról van szó.

Lát­ha­tat­lan véde­lem a ház­fa­la­kon

A meg­fe­le­lő felü­let­tisz­tí­tó és — keze­lő sze­rek elen­ged­he­tet­le­nek. Olya­nok­ra van szük­ség ame­lyek több fázis­ban fej­tik ki hatá­su­kat és védik a fala­kat a pené­sze­se­dés­től. Meg­gá­tol­ják a penész újbó­li kiala­ku­lá­sát. Var­ga Atti­la össze­fog­lal­ta, hogy mi az elő­nye az álta­la for­gal­ma­zott ter­mé­kek­nek.

A nano­po­li­mer ala­pú felü­let­tisz­tí­tó és ‑keze­lő sze­rek 5, 10 vagy 20 évig védik a fala­kat a pené­sze­se­dés­től. Ezek a sze­rek 3 fázis­ban fej­tik ki hatá­su­kat: a zsír­ta­la­ní­tás, tisz­tí­tá­si folya­ma­ta után a fal kap egy védő­ré­te­get, ami meg­gá­tol­ja a penész újbó­li kiala­ku­lá­sát, majd a har­ma­dik, lezá­ró réteg UV-álló­vá teszi azt, nem enge­di át a vizet, az ola­jat és egyéb szennye­ző­dé­se­ket a fala­za­ton, miköz­ben hagy­ja léle­gez­ni azt, így belül­ről sem vize­se­dik, pené­sze­se­dik. Egyes ter­mé­kek pedig még a graf­fitik ellen is védel­met nyúj­ta­nak.

Önma­gá­ban a tisz­tí­tás még nem jelent hosszú távú meg­ol­dást. A fala­za­tot meg kell véde­ni, hogy újból beszennye­ződ­jön. Az Impa­gu­ard védő­sze­rei meg­ol­dást kínál­nak hosszú­tá­von. A nano-poli­me­rek kor­sze­rű és biz­ton­sá­gos bevo­na­tok, amik védik a ház falát a szennye­ző­dé­sek meg­ta­pa­dá­sá­tól, nem enge­dik át a vizet, ola­jos szennye­ző­dé­se­ket és véde­nek az UV sugár­zás ellen is, ezzel jelen­tő­sen las­sít­va a felü­let öre­ge­dé­sét, kopá­sát. Az Impa­gu­ard védő­be­vo­na­tai a leg­kor­sze­rűbb tech­no­ló­gi­á­val készül­nek, fókusz­ban a fenn­tart­ha­tó­ság­gal és a hosszú távú meg­ol­dá­sok­kal. A bevo­nat­tal ellá­tott felü­let 5, 10, de akár 20 évig is haté­ko­nyan védő a felü­le­tet, ezzel jelen­tős költ­sé­gek taka­rít­ha­tók meg. Szá­mos ter­mék CLP szim­bó­lum-men­tes. Óvjuk érté­ke­in­ket és válasszuk a biz­ton­sá­go­sabb alter­na­tí­vát.

A ház mel­lett a kert kar­ban­tar­tá­sa is sür­ge­tő ten­ni­va­ló ilyen­kor, tavasszal. Gyűr­jük fel az ing­uj­jun­kat, és halo­ga­tás helyett kezd­jünk hoz­zá a ház körü­li teen­dők elvég­zé­sé­hez!

Az 5 leg­fon­to­sabb nem­sze­re­tem, de szük­sé­ges ten­ni­va­ló

Ten­ni­va­ló min­dig akad a ház körül, ez két­ség­te­len. Az aláb­bi 5 kiemelt ten­ni­va­ló az, amit soha ne hagy­junk figyel­men kívül, amel­lett, hogy hasz­nos és szük­sé­ges, test­moz­gás­nak sem utol­só!

1. lomb össze­ge­reb­lyé­zé­se

Nem­csak a ker­tünk lesz ismét szép a téli álom után, hanem a köz­ér­ze­tünk­nek és az egész­sé­günk­nek is jót tesz, ha a tava­szi nap­sü­tés­ben össze­ge­reb­lyéz­zük az ősszel lehul­lott fale­ve­le­ket. A lomb fel­hasz­nál­ha­tó a kom­poszt­ba, de jobb tőle meg­sza­ba­dul­ni, mert elő­for­dul­hat gom­bás, moni­li­ás fer­tő­zés, ami a későb­bi­ek­ben nagyobb kárt okoz a ker­tünk­ben.

2. fák met­szé­se

A lomb után a faágak is sor­ra kerül­het­nek. A met­szést éles met­sző­ol­ló­val végez­zük, majd a levá­gott ága­kat gyűjt­sük össze, hogy ne ront­sák a kert össz­ké­pét. A met­szés­hez érde­mes éles, alko­hol­lal fer­tőt­le­ní­tett met­sző­ol­lót hasz­nál­ni.

3. fűnyí­rás

Vége a téli hóla­pá­to­lás­nak, ismét a zöld gye­pé a fősze­rep a kert­ben. Segít­sük a növe­ke­dést és a meg­úju­lást egy fris­sí­tő nyí­rás­sal! 

4. gyom­men­te­sí­tés

Talán a gyo­mok nálunk is seré­nyeb­bek, és már meg is jelen­tek a ker­tünk­ben. Csíp­jük nya­kon őket minél hama­rabb, és sza­ba­dít­suk meg tőlük a föl­det!

5. felü­le­tek tisz­tí­tá­sa

A téli álom­ból a ker­ti búto­ro­kat és a teraszt is fel kell ébresz­te­nünk. Tisz­tít­suk le a fa- és fém­fe­lü­le­te­ket, és ha szük­sé­ges, lás­suk el ismét védő­ré­teg­gel! Arra azon­ban érde­mes vigyáz­ni, hogy ha magas nyo­má­sú mosó­val végez­zük a tisz­tí­tást, azt eny­hébb foko­za­ton kezd­jük, mert az erős beha­tás káro­sít­hat­ja a szer­ke­ze­tet. A tisz­tí­tás után pedig válasszunk jó minő­sé­gű, UV-álló fes­té­ke­ket, hogy a kor­lá­tok, a pad­ló és a szé­kek, asz­ta­lok még soká­ig a ker­tünk ékei lehes­se­nek.

_{Kiemelt kép for­rá­sa: Can­va by Wel­co­mia}