Tava­szi kirán­du­ló­hely Buda­pest kör­nyé­kén? Van vala­mi külö­nös abban, ami­kor az ember elin­dul egy ösvé­nyen, és pár kilo­mé­ter után már nem a hét­köz­na­po­kon jár az esze. A hosszú tél után külö­nö­sen jól­esik újra kimoz­dul­ni: a friss leve­gő, az ébre­de­ző ter­mé­szet és a hosszabb nap­pa­lok miatt sok­kal könnyebb vissza­ta­lál­ni a moz­gás­hoz. Buda­pest kör­nyé­ke ebből a szem­pont­ból külön­le­ges, mert a váro­si nyüzs­gés szin­te ész­re­vét­le­nül vált át csen­des erdő­vé, pano­rá­más gerin­cek­ké és eldu­gott ösvé­nyek­ké.

Nekem a kirán­du­lás sok­szor nem cél, hanem álla­pot: egy las­sú vissza­té­rés a ter­mé­szet rit­mu­sá­hoz. Van­nak útvo­na­lak, ame­lyek­hez újra és újra vissza­té­rek, mert min­den alka­lom­mal más arcu­kat mutat­ják, és min­dig adnak vala­mi pluszt — egy csen­de­sebb pil­la­na­tot vagy egy új néző­pon­tot.  Zib­rá­nyi-Sza­bó Gábor nem­zet­kö­zi hegyi túra­ve­ze­tő írá­sa.

#1. Hár­mas­ha­tár-hegy – sza­bad tér, kilá­tók és nagy leve­gő

A Hár­mas­ha­tár-hegy kör­nyé­ke tavasszal külö­nö­sen vál­to­za­tos túra­te­rü­let: nyi­tott rétek, erdei ösvé­nyek és több kilá­tó­pont is könnyen össze­köt­he­tő egy kel­le­mes kör­tú­rá­vá. Az útvo­nal egyik állo­má­sa lehet az Árpád-kilá­tó a Látó-hegy pere­mén, ahon­nan szé­pen kiraj­zo­ló­dik a város és a budai hegyek vonu­la­ta. Innen tovább­ha­lad­va a gerin­cen érde­mes fel­men­ni a Guck­ler Károly-kilá­tó­hoz is, amely tágas kör­pa­no­rá­mát ad és jó pihe­nő­pont egy hosszabb séta köz­ben.

A kör­nyé­ken több apróbb lát­ni­va­ló is meg­bú­jik. Az Orosz­lán-szik­la jel­leg­ze­tes for­má­ja miatt könnyen fel­is­mer­he­tő, a közel­ben álló liba­no­ni céd­rus pedig külön­le­ges szín­folt a budai erdők között. Az Újla­ki-hegy felé veze­tő sza­ka­szok csen­de­sebb han­gu­la­tú­ak, így a túra könnyen ala­kít­ha­tó attól füg­gő­en, hogy inkább pano­rá­mát, erdei sétát vagy egy hosszabb, nyu­godt baran­go­lást sze­ret­nél.

#2. Nagy-Szé­nás – nyi­tott hegy­te­tő és tava­szi szik­la­gye­pek

A Nagy-Szé­nás túra kicsit más han­gu­la­tú, mint a leg­több budai kirán­du­lás, mert a hegy­te­tőn nem zárt erdő, hanem nyi­tott, füves-szik­lás fel­szín fogad. Nagy­ko­vá­csi felől indul­va a jel­zett utak foko­za­to­san emel­ked­nek, így a túra ele­je inkább erdei séta, majd a fel­ső része­ken egy­re tága­sab­bá válik a táj. Tavasszal külö­nö­sen lát­vá­nyos, ami­kor a szik­la­gye­pek zöl­dül­nek, és a hegy­te­tőn már messzi­re ellát­ni a Budai-hegy­ség irá­nyá­ba.

A nyi­tott hegy­te­tőn gyak­ran erő­sebb a szél, ami más han­gu­la­tot ad a túrá­nak, mint a völ­gyek­ben veze­tő utak. Nagy­ko­vá­csi­ból több­fé­le kör­tú­ra is kiala­kít­ha­tó, tavasszal pedig – lomb­fa­ka­dás előtt – külö­nö­sen tágas a kilá­tás a kör­nye­ző gerin­cek­re.

#3. Csil­le­bérc – Sor­ren­tó-szik­lák – Vitor­lá­zó­re­pü­lős emlék­mű kör­tú­ra

Ez a kb. 6,5 km-es kör­tú­ra vál­to­za­tos, még­is könnyen bejár­ha­tó útvo­nal Csil­le­bérc kör­nyé­kén: az erdei sza­ka­szok után a Sor­ren­tó-szik­lák­nál rövi­debb pano­rá­más részek követ­kez­nek, majd a vitor­lá­zó­re­pü­lős emlék­mű­nél nyi­tott hegy­te­tő fogad, ahon­nan szin­te egész Buda­örs belát­ha­tó. A vissza­út csen­de­sebb ösvé­nye­ken kanya­rog vissza a kiin­du­ló­pont­hoz, így a túra végig kiegyen­sú­lyo­zott rit­mu­sú marad.

#4. Nagy-Hárs-hegy – erdei túra kilá­tó­val

A Nagy-Hárs-hegy kör­nyé­ke könnyen bejár­ha­tó, még­is vál­to­za­tos túra­te­rü­let a budai olda­lon. A Kaán Károly-kilá­tó­ból szé­pen kiraj­zo­ló­dik a budai hegy­vi­dék, miköz­ben az erdei ösvé­nyek nyu­godt tem­pó­jú kör­tú­rá­ra adnak lehe­tő­sé­get. A Gyer­mek­vas­út közel­sé­ge miatt több kiin­du­ló­pont­ból is meg­kö­ze­lít­he­tő, így rövi­debb sétá­hoz vagy hosszabb gerinc­tú­rá­hoz is jól ala­kít­ha­tó útvo­nal.

#5. Soly­már – Jege­nye-völgy és a Pap­ri­kás-patak víz­esé­se

Soly­már kör­nyé­kén a Jege­nye-völgy könnyen bejár­ha­tó, még­is lát­vá­nyos útvo­na­lat kínál a Pap­ri­kás-patak men­tén, fahi­dak­kal és kisebb víz­esés­sel. A túra jól össze­köt­he­tő a Soly­má­ri vár fel­ke­re­sé­sé­vel is, ahon­nan szé­pen belát­ha­tó a kör­nyék és a budai hegyek pere­me. A szur­dok­sze­rű völgy és a vár­rom együtt vál­to­za­tos kör­tú­rát ad, amely rövi­debb kirán­du­lás­ként is élve­ze­tes.

#6. Nagy-Kevély – pili­si kör­tú­ra nyi­tott csúccsal

A Nagy-Kevély Pilis­bo­ros­je­nő felől indul­va jól követ­he­tő, vál­to­za­tos kör­tú­rá­kat kínál, ame­lyek álta­lá­ban 7–9 km körül ala­kul­nak a válasz­tott útvo­nal­tól füg­gő­en. Az erdei emel­ke­dők után a csúcs köze­lé­ben nyi­tot­tabb, szik­lás tető fogad, ahon­nan szé­pen kiraj­zo­ló­dik a Pilis és a budai hegyek vonu­la­ta. Sokan a Teve-szik­la érin­té­sé­vel jár­ják be a kör­nyé­ket, így a túra nem­csak pano­rá­más, hanem lát­vá­nyos szik­la­for­mák­kal is kiegé­szül.

#7. Apát-kúti-völgy és Ördög­ma­lom-víz­esés – patak men­ti túra a Duna­ka­nyar­ban

Az Apát-kúti-völgy Viseg­rád fölött egy könnyen ala­kít­ha­tó, álta­lá­ban 6–8 km körü­li kör­tú­rát kínál, amely a patak men­tén vezet, érint­ve az Ördög­ma­lom-víz­esést is. A fahi­das átke­lé­sek és az árnyé­kos erdei sza­ka­szok miatt végig vál­to­za­tos, még­is nyu­godt tem­pó­ban jár­ha­tó útvo­nal, amely rövi­debb séta­ként és hosszabb kirán­du­lás­ként is jól műkö­dik attól füg­gő­en, mer­re térsz vissza a völgy­ből.

#8. Pilis­szent­lé­lek – Pálos kolos­tor­rom és Szent­lé­le­ki-tető kör­tú­ra

Ez a kb. 6,3 km-es, könnyen bejár­ha­tó kör­tú­ra Pilis­szent­lé­lek­ről indul, és a pálos kolos­tor rom­ja­it, a Hoff­mann-for­rást vala­mint a Szent­lé­le­ki-tetőn álló ket­tős keresz­tet fűzi össze egy nyu­godt erdei útvo­na­lon. A terep vál­to­za­tos, de nem mere­dek, ezért csa­lád­ba­rát kirán­du­lás­ként is jó válasz­tás, miköz­ben a tör­té­nel­mi han­gu­lat és a csen­des pili­si erdők együtt adják a túra külön­le­ges atmosz­fé­rá­ját.

#9. Keszt­öl­ci pano­rá­ma kör­tú­ra – Két­ágú-hegy szirt­jei és Öreg-szirt

A keszt­öl­ci pano­rá­ma kör­tú­ra egy kb. 9 km-es, köze­pe­sen nehéz útvo­nal, amely a Két­ágú-hegy fehér szirt­je­i­hez és az Öreg-szirt pano­rá­ma­pont­já­hoz vezet. A mere­de­kebb, szik­lás sza­ka­szok után a gerinc­ről szé­les kilá­tás nyí­lik a Doro­gi-meden­cé­re és a kör­nye­ző hegyek­re, miköz­ben az útvo­nal erdei része­ket és nyi­tott szik­la­gye­pe­ket is érint. Vál­to­za­tos tere­pe miatt inkább gya­kor­lot­tabb túrá­zók­nak aján­lott, de egy jól bejár­ha­tó, lát­vá­nyos kör­tú­rát ad Keszt­ölc fölött.

#10. Tar­nai-pihe­nő – dolo­mit­szik­lás pano­rá­ma­pont a Nagy-Kopasz olda­lá­ban

A Tar­nai-pihe­nő a Nagy-Kopasz déli olda­lá­ban fek­vő nyi­tott kilá­tó­hely, amely könnyen beil­leszt­he­tő egy buda­ke­szi vagy hideg­völ­gyi kör­tú­rá­ba. A kopár, dolo­mi­tos hegy­ol­dal­ról szé­les pano­rá­ma nyí­lik a Buda­ke­szi-meden­cé­re és a kör­nye­ző gerin­cek­re, miköz­ben a szik­la­gye­pek külön­le­ges növény­vi­lá­ga is meg­ha­tá­roz­za a han­gu­la­tát. A kilá­tó­pont álta­lá­ban a Nagy-Kopasz felé veze­tő túrák egyik állo­má­sa, és már önma­gá­ban is jó cél­pont egy rövi­debb kirán­du­lás­hoz.

Akár egy rövid sétá­ra, akár egy hosszabb kör­tú­rá­ra indu­lunk, Buda­pest kör­nyé­ke meg­le­pő­en sok­fé­le élményt kínál. A kilá­tók, szik­la­for­mák, patak­völ­gyek és erdei ösvé­nyek mind más han­gu­la­tot adnak, még­is könnyen elér­he­tő­ek egy-egy sza­bad­na­pon. A lényeg talán nem is az, hogy melyik útvo­na­lat választ­juk, hanem hogy elin­dul­junk — és hagy­juk, hogy a ter­mé­szet kicsit kisza­kít­sa­nak a meg­szo­kott rit­mus­ból.

Zib­rá­nyi-Sza­bó Gábor