Tanu­lá­si nehéz­ség, demo­ti­vá­ció, fáradt­ság — isme­rős? Néhány hét és itt a nyá­ri szü­net, de sok gyer­mek szá­má­ra nem jelent fel­hőt­len kikap­cso­ló­dást a követ­ke­ző 2 és fél hónap, mert az isko­lai tel­je­sít­mé­nye elma­radt a vára­ko­zá­sok­tól, rossz jegyek­kel zár­ta a tan­évet. A szü­lők szá­má­ra pedig az a nagy kér­dés: hogyan segít­het­nek leg­ha­té­ko­nyab­ban a gye­re­kük­nek. A kog­ni­tív képes­sé­gek fej­lesz­té­sé­vel fog­lal­ko­zó intel­li­gen­cia­ku­ta­tó tip­pe­ket ad a nyá­ri fel­ké­szí­tés meg­könnyí­té­sé­hez.

Nem­csak a nehéz­sé­gek­kel küz­dők­nek, de a tehet­sé­ges gyer­me­kek­nek is szük­sé­gük lehet kog­ni­tív fej­lesz­tés­re ahhoz, hogy iga­zán kiemel­ked­je­nek. A tehet­ség­gon­do­zás szem­pont­já­ból is kulcs­fon­tos­sá­gú az úgy­ne­ve­zett „fel­dol­go­zó rend­sze­rek” opti­má­lis műkö­dé­se. Sok szü­lő azon­ban leg­in­kább akkor lép, ami­kor gyer­me­ke isko­lai tel­je­sít­mé­nye messze elma­rad az IQ-jától vár­ha­tó szint­től, nem jók a jegyei, lát­ha­tó­an demo­ti­vált, és fel­ad­ja a küz­del­met a tanu­lás­sal.

Nem­csak a nehéz­sé­gek­kel küz­dők­nek, de a tehet­sé­ges gyer­me­kek­nek is szük­sé­gük lehet kog­ni­tív fej­lesz­tés­re ahhoz, hogy iga­zán kiemel­ked­je­nek. A tehet­ség­gon­do­zás szem­pont­já­ból is kulcs­fon­tos­sá­gú az úgy­ne­ve­zett „fel­dol­go­zó rend­sze­rek” opti­má­lis műkö­dé­se. Sok szü­lő azon­ban leg­in­kább akkor lép, ami­kor gyer­me­ke isko­lai tel­je­sít­mé­nye messze elma­rad az IQ-jától vár­ha­tó szint­től, nem jók a jegyei, lát­ha­tó­an demo­ti­vált, és fel­ad­ja a küz­del­met a tanu­lás­sal.

Kor­re­pe­tá­lás és magán­ta­nár, vajon elég lesz a nyár­ra?

Az, hogy mikor melyik­re van szük­ség és vajon gyer­me­künk szá­má­ra mennyi­re lesz egyik vagy másik válasz­tás elég­sé­ges, attól függ, hogy cse­me­ténk elma­ra­dá­sa mikor­tól datá­ló­dik és mihez kötött.

„Ha a gye­rek jóné­hány hetet hiány­zott, tar­tal­mi lema­ra­dá­sai van­nak, elég lehet egy magán­ta­nár­ral bepó­tol­ni a tan­anya­got. Ám ha az isko­lai nehéz­sé­gek hóna­pok, vagy netán évek óta fenn­áll­nak, ha a gyer­mek szo­rong, nincs önbi­zal­ma, akkor nem elég az egy­sze­rű kor­re­pe­tá­lás, hanem az intel­li­gen­cia mélyén meg­bú­vó men­tá­lis képes­sé­ge­ket kell tar­ta­lom­füg­get­len módon meg­erő­sí­te­ni”

– magya­ráz­ta a GEM Tanu­lá­si Köz­pont szak­mai veze­tő­je.

Dr. Bohács Krisz­ti­na. azt is kifej­tet­te, hogy fon­tos meg­ér­te­ni, hogy a tanu­lá­si nehéz­sé­gek mögött gyak­ran nem lus­ta­ság vagy figyel­met­len­ség áll, hanem figye­lem­za­var vagy fel­dol­go­zá­si zavar.

A gyer­me­kek kog­ni­tív képes­sé­ge­i­nek fej­lesz­té­se az elmúlt 20 évben külö­nö­sen fel­ér­té­ke­lő­dött, egy­részt a modern „jár­vány­ként” emle­ge­tett figye­lem- és tanu­lá­si zava­rok elő­for­du­lá­sá­nak növe­ke­dé­se miatt, miköz­ben elvá­rás lett, hogy a gye­re­kek hihe­tet­len tem­pó­ban fej­lőd­je­nek, és csúcs­tel­je­sít­ményt érje­nek el.

A szak­ér­tő sze­rint az isko­lás­ko­rú gyer­me­kek­nek nagy­já­ból 10–15 szá­za­lé­ka küzd vala­mi­lyen tanu­lá­si nehéz­ség­gel, disz­le­xi­á­val, diszg­rá­fi­á­val, disz­kal­ku­li­á­val. Az úgy­ne­ve­zett ket­tős külön­le­ges­sé­gű tanu­lók (akik egy­szer­re tehet­sé­ge­sek és tanu­lá­si zava­ruk is van) ará­nya pedig 2–5 szá­za­lék lehet. A leg­több ilyen gyer­mek nem kap­ja meg idő­ben a meg­fe­le­lő támo­ga­tást.

„Egyet­len perc alatt több száz inger bom­báz­za a gyer­me­kek figyel­mét: a kütyük, a közös­sé­gi média, a digi­tá­lis világ folya­ma­tos jelen­lé­te mel­lett a kör­nye­zet is meg­vál­to­zott, ami egy­re nagyobb ter­het ró a gye­re­kek ideg­rend­sze­ré­re. Mind­ez oda veze­tett, hogy a men­tá­lis egész­ség és a tanu­lá­si folya­ma­tok már kis­is­ko­lás kor­ban is hatal­mas kihí­vá­sok elé állít­ják a csa­lá­do­kat”

– tet­te hoz­zá Dr. Bohács Krisz­ti­na.

Hét­köz­na­pi jelei, hogy baj van

A szü­lők gyak­ran csak akkor kap­nak ész­be, ami­kor a gye­rek jegyei lerom­la­nak, vagy ami­kor a tanár jel­zi, hogy a gye­rek „szét­szórt” az órán. Pedig a prob­lé­mák jelei már jóval koráb­ban meg­mu­tat­koz­hat­nak. A szak­ér­tő pél­da­ként sorol­ta: ha a gye­rek gyak­ran álmo­do­zik, lát­szó­lag nem köve­ti az uta­sí­tá­so­kat, impul­zív, sokat beszél, gyak­ran bele­vág mások sza­vá­ba, vagy akár gyak­ran elve­szí­ti a dol­ga­it. Emel­lett pél­dá­ul nehe­zen vise­li a házi fel­ada­tot, halo­gat, düh­ro­ha­mai lehet­nek, türel­met­len, érzel­mi­leg lob­ba­né­kony, szo­rong, nem tud­ja a szor­zó­táb­lát, fel­cse­ré­li a szá­mo­kat, vagy sze­gé­nyes a szó­kin­cse, eset­leg sok a helyes­írá­si hibá­ja.

„Ha a szü­lő eze­ket tapasz­tal­ja, érde­mes szak­em­ber segít­sé­gét kér­ni a hát­tér­ben húzó­dó okok fel­tér­ké­pe­zé­sé­re”- hang­sú­lyoz­ta a kog­ni­tív képes­sé­gek fej­lesz­té­sé­vel fog­lal­ko­zó intel­li­gen­cia­ku­ta­tó. „Az intel­li­gen­ci­á­nak két olda­la van: a kris­tá­lyos intel­li­gen­cia, amely a tan­tár­gyi tudást, a tar­tal­mak isme­re­tét jelen­ti. Ez az, amit a hagyo­má­nyos isko­lai okta­tás és a magán­ta­ná­ri kor­re­pe­tá­lás céloz. A másik olda­la az úgy­ne­ve­zett flu­id, vagy­is folyé­kony intel­li­gen­cia. Ez a fel­dol­go­zó rend­sze­re­ket jelen­ti, ami­kor az embe­ri agy fel­dol­goz­za az infor­má­ci­ó­kat, az alap­anya­got”

– tet­te hoz­zá.

Tanu­lá­si nehéz­ség — hogyan segít­het a kog­ni­tív fej­lesz­tés?

A tudo­má­nyos ala­pú, úgy­ne­ve­zett evi­den­cia-ala­pú kog­ni­tív fej­lesz­tő prog­ra­mok cél­ja, hogy tar­ta­lom­füg­get­len módon erő­sít­se azo­kat az agyi funk­ci­ó­kat (pél­dá­ul figye­lem, memó­ria, gon­dol­ko­dás, fel­dol­go­zá­si sebes­ség), ame­lyek elen­ged­he­tet­le­nek a tanu­lás sike­ré­hez. Ilyen­kor a gye­re­kek nem tan­tár­gya­kat tanul­nak, hanem „meg­ta­nul­nak tanul­ni”. A kuta­tá­sok sze­rint ezek a prog­ra­mok akár 15–20 IQ-pont­tal is növel­he­tik a gyer­mek kog­ni­tív tel­je­sít­mé­nyét, ami a min­den­na­pok­ban azt jelen­ti, hogy ezután a gyer­mek könnyeb­ben kon­cent­rál, gyor­sab­ban dol­go­zik, maga­biz­to­sabb, sike­re­sebb és érzel­mi­leg kiegyen­sú­lyo­zot­tabb lesz.

A szak­ér­tő sze­rint a nyá­ri szü­net ide­á­lis idő­szak a kog­ni­tív fej­lesz­tés­re, hiszen nincs isko­lai stressz, nem kell dol­go­za­tok­ra készül­ni. Egy 6–7 hetes inten­zív kur­zus során a gyer­mek a dél­előtt­je­it fej­lesz­tő fog­lal­ko­zá­sok­kal tölt­he­ti, és még így is marad ide­je a csa­lá­di nya­ra­lás­ra, játék­ra és pihe­nés­re. Egy jól fel­épí­tett nyá­ri prog­ram után a gyer­mek újult erő­vel, meg­erő­sö­dött önbi­za­lom­mal vág­hat neki a követ­ke­ző tan­év­nek.

Dr. Bohács Krisz­ti­na tapasz­ta­la­tai sze­rint sok tehet­sé­ges, de rej­tett tanu­lá­si nehéz­ség­gel küz­dő gyer­mek marad „lát­ha­tat­lan” a magyar okta­tá­si rend­szer­ben, mert a jó intel­lek­tu­á­lis képes­sé­ge­ik­nek köszön­he­tő­en képe­sek kom­pen­zál­ni a nehéz­sé­ge­i­ket. Így a prob­lé­mák csak később, sok­szor a közép­is­ko­lá­ban vagy akár az egye­te­men vál­nak nyil­ván­va­ló­vá.

A szak­ér­tő úgy fogal­ma­zott: aho­gyan a régi mon­dás tart­ja, „Nyá­ron gyűjt az eszes!” – vagy­is a hosszú távú siker tit­ka a tuda­tos fel­ké­szü­lés. Fon­tos­nak nevez­te azt is, hogy a szü­lők és peda­gó­gu­sok báto­rít­sák a kíván­csi­sá­got, adja­nak teret a játék­nak, a sza­bad gon­dol­ko­dás­nak, ami­re a vaká­ció kivá­ló­an alkal­mas.

A tanu­lá­si nehéz­ség, idő­be­osz­tás és fókusz­ja­ví­tást segít­he­ti még a kine­zio­ló­gia is vagy akár a cél­irá­nyos coa­ch­ing folya­mat nem csu­pán gyer­me­kek ese­té­ben, de a fel­nőt­tek ese­té­ben is.

_{For­rás: itt, kiemelt kép for­rá­sa: Can­va — Pexels by Kaboompics.com}