Egy nem­zet­kö­zi kuta­tás sze­rint a magya­rok 80%-a nem gon­dol bele, miből élne meg, ha bal­eset miatt mun­ka­kép­te­len­né vál­na. Az ada­tok rávi­lá­gí­ta­nak: a pénz­ügyi tuda­tos­ság és az öngon­dos­ko­dás kér­dé­se az elöre­ge­dő tár­sa­dal­mak­ban lét­kér­dés­sé vált.

A VII. Élet­biz­to­sí­tá­si Csúcs­ta­lál­ko­zón, ame­lyet októ­ber 29–30-án tar­ta­nak Bala­ton­fü­re­den, a világ és a hazai élet­biz­to­sí­tá­si szak­ma veze­tői – köz­tük Tony Gor­don, Jim Ruta, Solo­mon Hicks, vala­mint a hazai pénz­ügyi szek­tor kulcs­sze­rep­lői – a biza­lom, az eti­kus érté­ke­sí­tés és a mes­ter­sé­ges intel­li­gen­cia sze­re­pé­ről vitáz­tak.

A ren­dez­vényt a Pénz­kul­tú­ra Ala­pít­vány szer­vez­te a Cana­da Sales Cong­ress együtt­mű­kö­dé­sé­vel, azzal a cél­lal, hogy a magyar pia­cot nem­zet­kö­zi szint­re emel­je és új, fele­lős gon­dol­ko­dás­ra ösz­tö­nöz­ze.

Kihí­vá­sok a magyar pia­con – a sze­ren­csé­re bízott jövő

A Gal­lup Inter­na­ti­o­nal és a Vien­na Ins­urance Gro­up (VIG) kuta­tá­sa sze­rint a közép-kelet-euró­pai lakos­ság 80%-a nem fog­lal­ko­zik azzal, mi tör­tén­ne, ha hir­te­len jöve­de­lem nél­kül marad­na. A válasz­adók több­sé­ge abban bízik, hogy az állam majd gon­dos­ko­dik róla – ám ez a hit veszé­lyes tév­hit a jelen­le­gi gaz­da­sá­gi kör­nye­zet­ben.

„A leg­több magyar csa­lád anya­gi biz­ton­sá­ga tel­je­sen a kere­ső sze­mé­lyek­től függ. Ha velük bár­mi tör­té­nik, a csa­lád könnyen baj­ba kerül­het” – mond­ta Soly­már Atti­la, a Pénz­kul­tú­ra Ala­pít­vány ala­pí­tó­ja.

Az UNION Biz­to­sí­tó vezér­igaz­ga­tó­ja, Havas Gábor sze­rint biz­ta­tó jel, hogy egy­re töb­ben igé­nyel­né­nek pénz­ügyi tanács­adást. A pénz­ügyi tanács­adás sze­mé­lyes, embe­ri kon­zul­tá­ci­ót igé­nyel. A digi­ta­li­zá­ció segít, de nem helyet­te­sí­ti a szak­ér­tőt. A biz­to­sí­tás­köz­ve­tí­tők sze­re­pe tovább­ra is kulcs­fon­tos­sá­gú – hang­sú­lyoz­ta.

Élet­biz­to­sí­tás: a tár­sa­da­lom öreg­szik, a tuda­tos­ság viszont késik

Vámos Leven­te, az Alli­anz Hun­gá­ria érté­ke­sí­té­si diví­zió­ve­ze­tő­je sze­rint a tár­sa­da­lom elöre­ge­dé­se miatt egy­re nehe­zebb a nyug­díj­rend­szer fenn­tar­tá­sa. „A tapasz­ta­la­ta­ink sze­rint a leg­töb­ben későn kez­de­nek el taka­ré­kos­kod­ni. Pedig ha idő­ben elkez­dünk gon­dol­kod­ni, kis lépé­sek­ben is elér­he­tő a biz­ton­ság” – mond­ta el.

A KSH ada­tai sze­rint a 65 és 69 éves kor­osz­tály akti­vi­tá­si ará­nya 15 év alatt 4,8%-ról 15%-ra nőtt. Egy­re több nyug­dí­jas kény­sze­rül mun­ka­vál­la­lás­ra, ami a pénz­ügyi öngon­dos­ko­dás hiá­nyá­nak egyik jele lehet.

Mes­ter­sé­ges intel­li­gen­cia: a tanács­adók új tár­sa, nem rivá­li­sa

Az élet­biz­to­sí­tás pia­ci jövő­jét a tech­no­ló­gi­ai inno­vá­ci­ók is ala­kít­ják. A mes­ter­sé­ges intel­li­gen­cia (AI) már most segí­ti az aján­lat­ké­szí­tést, a koc­ká­zat­elem­zést és az ügy­fél­kap­cso­la­tok digi­ta­li­zá­lá­sát.

„Több mint tíz éve hasz­ná­lunk mes­ter­sé­ges intel­li­gen­ci­át aján­lat­ké­szí­tés­re, és az AI ma már kulcs­fon­tos­sá­gú a gyors, átlát­ha­tó kiszol­gá­lás­ban” – mond­ta Már­ta Róbert, a Gene­ra­li Biz­to­sí­tó igaz­ga­tó­sá­gi tag­ja.

A szak­em­ber sze­rint az AI és a visel­he­tő esz­kö­zök (pl. oko­só­rák, egész­ség­ügyi appok) segít­he­tik az egész­ség­meg­őr­zést és a koc­ká­zat­ke­ze­lést, de a sze­mé­lyes kap­cso­la­tot nem vált­hat­ják ki. „Egy stroke-ra haj­la­mos ember pél­dá­ul idő­ben kap­hat figyel­mez­te­tést, hogy kiemelt koc­ká­za­ti biz­to­sí­tás­ra van szük­sé­ge – ez éle­tet ment­het” – tet­te hoz­zá.

Tabu­té­má­ból nyílt beszél­ge­tés lett

Az öngon­dos­ko­dás­ról való beszéd soká­ig tabu volt, ma viszont a szak­em­be­rek sze­rint tár­sa­dal­mi fele­lős­ség erről nyíl­tan kom­mu­ni­kál­ni. „A leg­töb­ben még min­dig úgy gon­dol­ják: ‘velem ez nem tör­tén­het meg’. Ez a hoz­zá­ál­lás nem­csak az egyé­ni, hanem a nem­ze­ti jólé­tet is veszé­lyez­te­ti” – figyel­mez­tet Soly­már Atti­la.

A biza­lom, a gene­rá­ci­ós különb­sé­gek és a digi­tá­lis átál­lás közös kihí­vá­sa a jövő szak­má­já­nak. „Ha élet­biz­to­sí­tá­si köz­ve­tí­tő­ként hoz­zá aka­runk járul­ni az embe­rek pénz­ügyi biz­ton­sá­gá­hoz, szá­mol­nunk kell azzal, hogy a mes­ter­sé­ges intel­li­gen­cia és a sza­bá­lyo­zás is folya­ma­to­san vál­to­zik” – tet­te hoz­zá a szak­em­ber.

Egy kon­fe­ren­cia, ami for­mál­ja a jövőt

A bala­ton­fü­re­di élet­biz­to­sí­tá­si csúcs­ta­lál­ko­zó nem­csak szak­mai ese­mény volt, hanem tár­sa­dal­mi üze­net is: a pénz­ügyi tuda­tos­ság, az eti­kus érté­ke­sí­tés és az embe­ri biza­lom együtt képes meg­erő­sí­te­ni a magyar csa­lá­dok biz­ton­sá­gát.

A szer­ve­zők cél­ja, hogy a hazai piac fel­zár­kóz­zon a nem­zet­kö­zi nor­mák­hoz, és az élet­biz­to­sí­tás töb­bé ne legyen tabu, hanem a fele­lős élet része.