A magyar köl­té­szet nap­ja ápri­lis 11-én, József Atti­la szü­le­tés­nap­ján hív­ja fel a figyel­met a magyar líra gaz­dag­sá­gá­ra és a nyelv szép­sé­gé­re: sok hely­szí­nen fel­ol­va­sás­sal vagy iro­dal­mi est­tel össze­köt­ve ünnep­lik. Joó Kata­lin írá­sa.

Az ese­mény cél­ja, hogy a klasszi­kus és kor­társ köl­té­sze­tet nép­sze­rű­sít­se, vala­mint lehe­tő­ség, hogy el tud­junk mélyül­ni a magyar iro­da­lom sok­szí­nű­sé­gé­ben. Nem utol­só­sor­ban pedig a magyar nyelv szép­sé­gét is éltet­jük e jeles napon.

Hogy miért József Atti­la szü­le­tés­nap­ján ünne­pel­jük?

1956-ban a mun­kás­moz­gal­mat József Atti­la nevé­hez akar­ták köt­ni, hisz ő volt akkor a mun­kás­köl­tő. Bár akkor még nyá­ri ünnep volt, de 1964 óta József Atti­la szü­le­tés­nap­ján ünne­pel­jük a magyar köl­té­szet nap­ját, ezzel tisz­tel­günk köl­tő­óri­á­sunk előtt. Érde­kes­ség, hogy ápri­lis 11-én szü­le­tett Márai Sán­dor is, bár az ő sze­mé­lye és mun­kás­sá­ga ekkor igen távol állt a hiva­ta­los kánon­tól.

Tör­té­ne­te

A Szov­jet­uni­ó­ban már 1955 óta léte­zett a köl­té­szet nap­ja. Ez adta az apro­pó­ját Magyar­or­szág­nak, hogy a pro­pa­gan­dá­ju­kat ének­lés­ben és vers­ol­va­sás­ban tegyék meg. 1956 júni­u­sá­ban az ünne­pi könyv­hé­ten már volt ilyen jel­le­gű kez­de­mé­nye­zés Magyar­or­szá­gon, végül 1964-ben dön­töt­tek József Atti­la szü­le­tés­nap­ja mel­lett.

Hogy ünne­pel­jük ma?

Ilyen­kor a köny­ves­bol­tok igye­kez­nek por­té­ká­ju­kat külön­fé­le akci­ók­kal kínál­ni a lehet­sé­ges vásár­lók­nak. Az online web­áru­há­zak sem kímél­nek ben­nün­ket, onnan is ömlik ránk a kul­tú­ra: legyen az kor­társ iro­da­lom vagy klasszi­kus. Ország­szer­te külön­bö­ző iro­dal­mi ese­mé­nyek­kel, vers­fel­ol­va­sá­sok­kal, zené­vel kísért iro­dal­mi estek­kel, beszél­ge­té­sek­kel és közös­sé­gi prog­ra­mok­kal telik évről évre ez a neve­ze­tes nap. A prog­ra­mo­kat szer­ve­zők sze­ret­nék min­den kor­osz­tály szá­má­ra köze­lebb hoz­ni a klasszi­kus és kor­társ magyar lírát.

Idén pl. a Fia­tal Írók Szö­vet­sé­ge a 611-es nosz­tal­gia­vil­la­mo­son tart vers­fel­ol­va­sást. Fan­tasz­ti­kus­nak ígér­ke­zik, hisz mikor hall­ha­tunk a Bel­vá­ros szí­vé­ben, nosz­tal­gia­vil­la­mo­son vers­ol­va­sást fia­ta­lok­tól? Kihagy­ha­tat­lan élmény!

A Ferenc­vá­ro­si Műve­lő­dé­si Ház­ban kre­a­tív írá­son lehet részt ven­ni Simon Már­ton­nal. Aki pró­bál­ko­zik a vers­írás­sal, s sze­ret­ne ben­ne fej­lőd­ni, annak párat­lan lehe­tő­ség! Mint ahogy Hor­váth Kris­tóf fog­lal­ko­zá­sa is, ahol kide­rít­he­tik a részt­ve­vők, hogy nyelv­tö­rők­ből és raprit­mu­sok­ból hogy lesz köl­té­szet és zene?

Aki csak „kul­tu­rá­lis” sétá­ra vágyik, az kor­zóz­zon a Gát utcán ápri­lis 11-én egész nap. Garan­tál­tan nem szen­ved majd a líra hiá­nyá­tól. Aki rég­óta ír ver­set vagy pró­zát, s vissza­jel­zés­re vágyik, az regiszt­rál­jon a Nincs iro­dal­mi műhely fog­lal­ko­zá­sá­ra. Ki tud­ja? Lehet hama­ro­san a papí­ron heve­rő vers pub­li­ká­lás­ra kerül!

Ifjú­sá­gi prog­ram­ként az Eötvös10 Műve­lő­dé­si Ház a kerü­le­ti közép­is­ko­lá­so­kat céloz­za meg egy rend­ha­gyó zenés iro­da­lom­órá­val. Mivel a fia­ta­lok­nak kell az inter­ak­ció, élő­szó, itt fia­tal alko­tók­kal kap­cso­lód­va kap­nak egy kul­tu­rá­lis élményt. A közös­ség­épí­tés­ről nem is beszél­ve.

Mint lát­ha­tó, szé­les a kíná­lat, sok a lehe­tő­ség. Kívá­nom, hogy min­den­ki talál­jon magá­nak ked­vé­re való prog­ra­mot. Regiszt­rál­ja­tok az ingye­nes ese­mé­nyek­re, las­sít­sa­tok le egy pár perc­re, s áldoz­za­tok a magyar nyelv, kul­tú­ra és iro­da­lom oltá­rán.

Joó Kata­lin