hallásromlás okai,

Ezek a hal­lás­rom­lás okai! Min­den, amit tud­ni kell a siket és nagyot­hal­lók ins­pi­rá­ló nap­ja­i­ról

Számunkra belegondolni is félelmetes, hogy mi lenne, ha elveszítenénk a hallásunkat. A siket és nagyothalló közösség számára ez az állapot természetes. De mik a hallásromlás okai?
Hirdetés

Bele­gon­dol­tál milyen lehet a világ hang nél­kül? Ne csak arra gon­dolj, hogy a pokol­ba kívá­nod a szom­szé­do­dat ütve­fú­ró­val a kezé­ben egy szép vasár­nap reg­ge­len! Vagy ked­venc kol­lé­gád sipí­to­zá­sát hall­va azt kívá­nod: bár le lehet­ne némí­ta­ni! A hang­ra gon­dolj, ami­től a lel­ked meg­nyug­szik, vagy ami­kor te aka­rod hal­lat­ni a han­god, mert vala­mi fon­tos szá­mod­ra. Kál­mán­né Péli Ibo­lya gyógy­pe­da­gó­gus kala­u­zol el a siket embe­rek min­den­nap­ja­i­ba, és meg­mu­tat­ja, mik a hal­lás­rom­lás okai.

Egy nap ren­ge­teg külön­fé­le han­got hal­lunk. Legyen az az ébresz­tő sípo­lá­sa, a kör­nye­ze­ted­ben lévők beszé­de, a ház­tar­tá­si gépek zajai, a köz­le­ke­dés hang­jai, kopo­gás, csen­ge­tés, szi­ré­ná­zás, kutya­uga­tás, madár­csi­cser­gés, a tele­ví­zió, és a lis­ta vég­te­len… el tudod kép­zel­ni, hogy mind­eze­ket nem hal­lod?

Nagyon sokan élnek úgy, hogy eze­ket a cso­dá­la­tos és oly­kor ide­ge­sí­tő han­go­kat nem hall­ják. Hazánk mint­egy 10%-a él kisebb-nagyobb hal­lás­prob­lé­má­val. A sike­tek szá­ma Magyar­or­szá­gon hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen 60 ezer fő, és 300 ezer azok szá­ma, akik súlyo­san nagyot­hal­lók. A hal­lá­suk­ban aka­dá­lyo­zott embe­rek több­sé­ge jel­nyel­ven kom­mu­ni­kál, a nagyot­hal­lók egy része a meg­ma­radt hal­lá­sá­ra hagyat­ko­zik, sokan pedig a száj­ról olva­sást, mások az írás­be­li kom­mu­ni­ká­ci­ót része­sí­tik előny­ben. A siket­ség kb. 50 %-a örök­lött rend­el­le­nes­ség, a másik 50 % vala­mi­lyen okból szer­zett hal­lás­ká­ro­so­dás.

A más­ság elfo­ga­dá­sá­ra fon­tos fel­hív­ni a figyel­met, ráirá­nyí­ta­ni ember­tár­sa­ink figyel­mét min­den­na­pi prob­lé­má­ik­ra, joga­ik­ra. Hisz szá­muk­ra is ugyan­olyan fon­tos, mint bár­ki más­nak, hogy tud­ja­nak tanul­ni, hiva­ta­los ügye­ket intéz­ni, mun­kát vál­lal­ni.

Hir­de­tés

A hal­lás már mag­za­ti kor­ban kiala­kul

A ter­hes­ség 4–5. hónap­já­tól kezd­ve a mag­zat már érzé­ke­li az édes­any­ja hang­ját, a világ­ból az anya­méh­be beszű­rő­dő zajo­kat. Ezek­re a han­gok­ra a baba moz­gás­sal, rúg­ka­pá­lás­sal rea­gál is. Édes­any­ja hang­ja meg­nyug­tat­ja, az éle­sebb han­gok­ra össze­rez­zen. A ter­hes­ség elő­re­ha­lad­tá­val egy­re inkább meg­fi­gyel­he­tő az anya szá­má­ra az is, hogy babá­já­nak melyik hang a ked­ven­ce. Mivel a kül­vi­lág zaját körül­be­lül fele olyan han­go­san hall­ja a baba az anya­méh­ben, mint mi, ezért az apu­kák hang­ját is meg­is­me­rik már a szü­le­té­sük előtt. A szü­le­tést köve­tő egy-két napon a rutin­vizs­gá­la­tok során sort kerí­te­nek a cse­cse­mő hal­lás­vizs­gá­la­tá­ra is. A későb­bi beszéd­ta­nu­lás­hoz is elen­ged­he­tet­len az ép hal­lás, ezért fon­tos ez a korai szű­rő­vizs­gá­lat.

A hal­lás­sé­rü­lés­nek külön­bö­ző foko­za­tai lehet­nek. Van, aki nagyot­hal­ló, és van­nak olyan ember­tár­sa­ink, akik­nek tény­leg csen­des a világ. Minden­nek külön­fé­le okai lehet­nek. A szer­zett hal­lás­ká­ro­so­dás lehet beteg­ség szö­vőd­mé­nye, bal­eset követ­kez­mé­nye , illet­ve akár gyógy­sze­rek mel­lék­ha­tá­sa is, de a túl han­gos zene vagy han­gok sem tesz­nek jót a hal­lá­sunk­nak.

Elő­for­dul­hat, hogy hosszabb huru­tos meg­be­te­ge­dés ese­tén az íz-szag­ér­zé­ke­lés elvesz­té­se után a víru­sos vagy bak­te­ri­á­lis fer­tő­zés ráhú­zód­hat a fül­re is, és átme­ne­ti hal­lás­ká­ro­so­dást okoz­hat.

Éppen ezért nem sza­bad elha­nya­gol­ni a leg­ki­sebb meg­fá­zást sem, mert a pan­gó orr­vá­la­dék továb­bi gon­do­kat okoz­hat. A hal­lá­sunk minő­sé­ge kül­ső hatá­sok nél­kül, a kor elő­re­ha­lad­tá­val romol­hat, így az idő­sek­nél gya­ko­ri a kisebb-nagyobb hal­lás­ká­ro­so­dás, de hal­ló­ké­szü­lék segít­sé­gé­vel sokat lehet javí­ta­ni az élet­mi­nő­sé­gü­kön. A fia­ta­lok elő­sze­re­tet­tel hall­gat­ják fül-vagy fej­hall­ga­tó­ju­kon maxi­má­lis hang­erő­vel a zenét, amely szin­tén nem tesz jót a hal­lá­suk­nak, és idő­vel hal­lás­rom­lást okoz­hat. A jó hír az, hogy szá­mos olyan okos­te­le­fon van, amely jel­zi, ha túl soká­ig tar­tóz­ko­dunk foko­zott hang­za­var­ban, vagy éppen túl han­go­san hall­gat­juk a zenét, ezzel tuda­to­sab­bá vál­ha­tunk hal­lá­sunk egész­sé­gé­nek hosszú­tá­vú meg­őr­zé­se mel­lett.

Elke­rül­he­tő a hal­lás­rom­lás vagy a siket­ség?

Amennyi­ben a hal­lás­ká­ro­so­dás a közép­fül­ben van jelen, kor­ri­gál­ha­tó, azon­ban van­nak olyan rend­el­le­nes­sé­gek, ame­lyek műté­ti­leg sem állít­ha­tók hely­re. Ez azok szá­má­ra, akik el sem tud­ják kép­zel­ni az éle­tü­ket beszéd és hal­lás nél­kül, ször­nyű hír­nek hang­zik, de a siket közös­ség szá­má­ra tel­je­sen más a hely­zet.

A siket közös­sé­gek a siket­ség gyó­gyí­tá­sá­ra tett lépé­sek nagy részét eluta­sít­ják. Szá­muk­ra az a ter­mé­sze­tes, ami szá­munk­ra nem az.

Hir­de­tés

Ez for­dít­va is igaz, és nincs ezzel sem­mi gond, ugyan­is a beszéd­hasz­ná­lat miatt nem mind­egy, hogy a siket­ség az anya­nyelv elsa­já­tí­tá­sa előtt, köz­ben vagy után ala­kult ki. Érzék­szer­vi fogya­té­kos­ság­nál elő­for­dul, hogy egy másik érzék­szerv műkö­dé­se kifi­no­mul­tabb. Ugyan­ak­kor gyak­ran elő­for­dul az is, hogy a siket­ség más fogya­té­kos­ság­gal tár­sul. A köz­nyelv a nem beszé­lő, nagyot­hal­ló sze­mély­re hasz­nál­ja a siket­né­ma kife­je­zést, azon­ban nem sze­ren­csés ez az elne­ve­zés, hiszen a leg­több siket tud beszél­ni, sőt szá­muk­ra a jel­be­széd az elfo­ga­dott, amit pedig mi nem értünk.

A siket elne­ve­zés a leg­in­kább elfo­ga­dott, a köz­nyel­vi süket szó kapott egy meg­kü­lön­böz­te­tő, az ille­tő értel­mi képes­sé­gé­nek elma­ra­dott­sá­gá­ra uta­ló jelen­tés­tar­tal­mat, így bán­tó lehet, tehát sem­mi­képp ne hasz­nál­juk.

A leg­ne­he­zebb hely­zet­ben azok a sze­mé­lyek van­nak, akik­nek nem­csak a hal­lá­suk, de a látá­suk is sérült.

A jel­nyelv orszá­gon­ként más és más

Weisz Fan­ni neve isme­rős lehet, ő az, aki jel­nyel­ven köz­ve­tí­ti sok máson kívül az éppen aktu­á­lis köz­tár­sa­sá­gi elnök újévi köszön­tő­jét. Míg a nagyot­hal­lók előny­ben része­sí­tik a száj­ról olva­sást, a jel­nyel­vet hasz­ná­lók nyel­vi kul­tu­rá­lis kisebb­sé­get alkot­nak egy nyel­ven belül. A leg­több ország­ban a sike­tek nem tanul­nak meg anya­nyel­vü­kön írni-olvas­ni, mert a jel­nyelv­nek nincs írott vál­to­za­ta. Éppen ezért ará­nya­i­ban nagyobb közöt­tük az anal­fa­bé­ták szá­ma.

Magyar­or­szá­gon két­fé­le jel­nyelv van.Akiknél a siket­ség még a beszéd­ta­nu­lás előtt ala­kult ki, a magyar jel­nyel­vet hasz­nál­ják, anya­nyel­vi szin­ten. A másik jel­nyel­vet, a jelelt magyar nyel­vet, főként a hal­lók jelen­lé­té­ben hasz­nál­ják.

hallásromlás okai,
Kép for­rá­sa: Can­va by Pixelshot

A hal­lás­sé­rül­tek okta­tá­sa és a sport

A sport és más kul­tu­rá­lis prog­ra­mok a hal­lás­sé­rül­tek szá­má­ra is fon­tos tevé­keny­sé­gek. A kima­gas­ló tel­je­sít­ményt nyúj­tó siket spor­to­lók azon­ban nem vesz­nek részt a Para­lim­pi­án, hanem az olim­pi­át köve­tő évben ren­de­zik meg saját világ­já­té­ku­kat.

A szá­muk­ra ren­de­zett ver­se­nye­ken a fut­ball­bí­rók zász­lót len­get­nek síp­szó helyett, a közön­ség meg taps helyett jele­lés­sel biz­tat­ja a ver­seny­ző­ket.

Saj­nos a siket spor­to­lók elis­me­ré­se még nem tart ott, mint a para­lim­pi­ko­nok­nál, de remél­he­tő­leg a közel­jö­vő­ben lesz vál­to­zás. A követ­ke­ző világ­ver­se­nyü­ket 2025-ben, Toki­ó­ban fog­ják meg­ren­dez­ni. Aho­gyan a sport is kicsit más az ő ese­tük­ben, úgy az okta­tás is igé­nyel bizo­nyos spe­ci­á­lis képes­sé­ge­ket. A hal­lás­sé­rül­tek okta­tá­sa gyógy­pe­da­gó­gu­sok segít­sé­gé­vel tör­té­nik. Jelen­leg Sop­ron­ban, Eger­ben, Kapos­vá­ron, Buda­pest  két isko­lá­já­ban, Vácon, Sze­ge­den és Deb­re­cen­ben van lehe­tő­ség  spe­ci­á­lis okta­tás­ra. Vácon már több mint két­száz évvel nyi­tott meg az első, hal­lás­sé­rül­tek szá­má­ra léte­sí­tett isko­la.

Néhány évti­zed­del ezelőtt még elő­for­dult, hogy egy siket gyer­mek úgy nőtt fel, hogy a jel­nyel­vet nem ismer­te, csak száj­ról tudott olvas­ni.

Így abban az idő­szak­ban a szak­ma­ta­nu­lá­suk is erő­sen beha­tá­rolt volt. Nap­ja­ink­ban több­fé­le lehe­tő­ség adott a tovább­ta­nu­lá­suk­ra, mun­ka­erő­pi­a­ci elhe­lyez­ke­dé­sük­re.

A siket embe­rek esély­egyen­lő­sé­gé­ért

A SINOSZ, avagy a Sike­tek és Nagyot­hal­lók Orszá­gos Szö­vet­sé­ge már több mint száz éve kép­vi­se­li az érde­ke­i­ket, támo­gat­ja a tár­sa­dal­mi beil­lesz­ke­dé­sü­ket, egyé­ni érvé­nye­sü­lé­sü­ket a mun­ka­erő­pi­a­con és az élet más terü­le­te­in.

Vár­me­gyei szer­ve­ze­te­ik­ben jel­nyel­vet is taní­ta­nak, és külön­fé­le aka­dály­men­te­sí­tett prog­ra­mo­kat is szer­vez­nek a szá­muk­ra.

A hal­lás­sé­rül­tek szá­má­ra az utób­bi évti­ze­dek­ben több lehe­tő­ség nyí­lott, hogy mun­kát vál­lal­ja­nak. Sze­ren­csé­re több vál­la­lat is fog­lal­koz­tat sérült embe­re­ket, így hal­lá­suk­ban aka­dá­lyo­zott mun­ka­vál­la­ló­kat is. Évről évre egy­re több száz meg­vál­to­zott mun­ka­ké­pes­sé­gű fér­fi és nő kap­ja meg az esélyt, hogy bebi­zo­nyít­has­sák, ők is ugyan­olyan érté­kes tag­jai a tár­sa­da­lom­nak, mint bár­ki más. Hiszen mind­annyi­an mások vagyunk. Nem az szá­mít, hogy más­ként érzé­ke­lünk, vagy más esz­köz­rend­szert hasz­ná­lunk a kom­mu­ni­ká­ci­ó­ra.

Az esély­egyen­lő­ség jegyé­ben 1958 óta szep­tem­ber utol­só vasár­nap­ja a Sike­tek Világ­nap­ja a Sike­tek Nem­zet­kö­zi Szö­vet­sé­gé­nek hatá­ro­za­ta alap­ján.

Plusz egy érde­kes­ség

A híres zene­szer­ző, Bee­tho­ven is súlyo­san nagyot­hal­ló volt. Soká­ig úgy tar­tot­ták róla, hogy tel­je­sen meg­si­ket­ült, és leg­na­gyobb műve­it is sike­ten, bel­ső hal­lá­sá­ra hagyat­koz­va sze­rez­te. A leg­újabb kuta­tá­sok sze­rint nem vesz­tet­te el tel­je­sen a hal­lá­sát, de több beteg­ség követ­kez­mé­nye­ként nagy­fo­kú hal­lás­rom­lás volt tapasz­tal­ha­tó nála.

Kál­mán­né Péli Ibo­lya

For­rás: itt, itt, itt és itt, Kiemelt kép for­rá­sa: Can­va — Pexels by SHVETS pro­duc­tions

Hirdetés
Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads

Úgy gondoljuk még ezek az írásaink is érdekelnek téged

Kövesd oldalunkat!

Ahhoz, hogy ne maradj le semmiről kövesd a WakeUp Magazin oldalait Facebook-on és Instagram-on is! Így elsőként vehetsz részt nyereményjátékainkon is!