A kará­csony sokak­nak a meg­hitt­ség­ről, a sze­re­tet­ről és a csa­lá­di össze­tar­tás­ról szól. Nagyon sokan viszont épp ebben az idő­szak­ban élik át a leg­mé­lyebb feszült­sé­get, mert mér­ge­ző, bán­tó vagy érzel­mi­leg éret­len szü­lők­kel „ille­ne” együtt töl­te­ni az ünne­pet. A tár­sa­dal­mi elvá­rás óri­á­si, sokak sze­rint a csa­lád szent, ez csak egy nap, ki lehet bír­ni, ne legyünk hálát­la­nok. Ezek a mon­da­tok soka­kat bele­kény­sze­rí­te­nek abba, hogy olyan embe­rek­kel ünne­pel­je­nek, akik mel­lett rosszul érzik magu­kat. Erdős Rená­ta life coach írá­sa.

Muszáj a mér­ge­ző szü­lők­kel kará­cso­nyoz­ni?

A fel­nőtt lét egyik leg­ne­he­zebb, még­is leg­fel­sza­ba­dí­tóbb fel­is­me­ré­se, hogy a vér­ro­kon­ság nem köte­lez arra, hogy rossz bánás­mó­dot tűrj. A sze­re­tet nem jár együtt azzal, hogy neked min­dent el kell visel­ned. Lehetsz jó ember, jó gye­rek, jó szü­lő anél­kül, hogy kará­csony­kor mér­ge­ző kör­nye­zet­be men­nél. A hatá­ra­id való­di­ak.

A rossz érzé­se­id jogo­sak. A „nem aka­rok men­ni” mon­dat önma­gá­ban elég ok.

Dr. Susan For­ward, kli­ni­kai pszi­cho­ló­gus sze­rint a fel­nőtt gye­re­kek leg­na­gyobb téve­dé­se, hogy azt hiszik, „jár” a szü­lők­nek a határ­ta­lan loja­li­tás, pedig a köte­les­ség­tu­dat nem írhat­ja felül a saját men­tá­lis egész­sé­ge­det. A távol­ság­tar­tás néha nem láza­dás, hanem önvé­de­lem.

Nem vagy köte­les olyan csa­lá­di dina­mi­ká­ban részt ven­ni, amely folya­ma­to­san árt neked.

- idé­zet Dr. Susan For­ward, kli­ni­kai pszi­cho­ló­gus Mér­ge­ző szü­lők ‑Toxic Parents- című köny­vé­ből.

Mi tör­té­nik, ha velük ünne­pelsz?

Nagyon sokan még­is elmen­nek, mert remény­ked­nek egy béké­sebb nap­ban, mert érzik a nyo­mást, vagy mert a saját gye­re­ke­ik miatt sze­ret­né­nek hagyo­mányt adni. A prob­lé­ma, hogy a mér­ge­ző dina­mi­ka kará­csony­kor sem vál­to­zik. Ugyan­úgy jön­nek a beszó­lá­sok, a kri­ti­ka, a mani­pu­la­tív meg­jegy­zé­sek, a passzív agresszió.

Dr. Lind­say C. Gib­son, kli­ni­kai pszi­cho­ló­gus hang­sú­lyoz­za, hogy az érzel­mi­leg éret­len vagy nár­cisz­ti­kus, mér­ge­ző szü­lők ünnep­na­po­kon sem kap­csol­nak más üzem­mód­ba. Ugyan­azt a kri­ti­kát, neg­li­gá­lást vagy érzel­mi elér­he­tet­len­sé­get fog­ják működ­tet­ni:

Azt hihet­néd, hogy az ünne­pek majd meg­vál­toz­tat­ják a szü­lő­det. Nem fog­ják.

- idé­zet Dr. Lind­say C. Gib­son kli­ni­kai pszi­cho­ló­gus Érzel­mi­leg éret­len szü­lők fel­nőtt gyer­me­kei ‑Adult Child­ren of Emo­ti­o­nally Imma­tu­re Parents- című köny­vé­ből. A tes­ted pedig rea­gál, gyo­mor­görcs, össze­hú­zó­dás, szé­gyen, düh, bűn­tu­dat. Miköz­ben kívül­ről úgy tűnik, szé­pen zaj­lik a csa­lá­di ebéd, belül épp szét­esel.

Hogyan készülj fel egy mér­ge­ző szü­lők­kel töl­tött kará­csony­ra?

A fel­ké­szü­lés nem arról szól, hogy te legyél erő­sebb, türel­me­sebb vagy jobb gye­rek. A fel­ké­szü­lés arról szól, hogy tudd, jogod van meg­vé­de­ni magad, és ehhez esz­kö­zö­ket is hasz­nál­hatsz. Íme pár haté­kony stra­té­gia:

Döntsd el elő­re, med­dig maradsz

A bizony­ta­lan­ság a leg­na­gyobb stressz­for­rás. Ha elő­re meg­hú­zod az idő­ke­re­tet, csök­ken a tehe­tet­len­ség érzé­se. A lényeg az, hogy nem ott kell majd határt húz­nod, ami­kor éppen bán­ta­nak. Pél­dák: „Ebéd után megyünk, mert prog­ra­munk van.” „Csak dél­után ugrunk be egy órára.”„Idén rövi­debb lesz a láto­ga­tás.”

Készülj fel a tipi­kus beszó­lá­sok­ra

A mér­ge­ző szü­lők sok­szor ugyan­azo­kat a min­tá­kat hoz­zák. Ha elő­re tudod, mire szá­mít­hatsz, kevés­bé ráz meg. Dr. Lind­say C. Gib­son, az érzel­mi­leg éret­len, mér­ge­ző szü­lők szak­ér­tő­je sze­rint a fel­ké­szü­lés nem túl­zás, hanem érzel­mi önvé­de­lem: elő­re kiala­kí­tott stra­té­gi­ák­kal sok­kal könnyeb­ben tud­juk meg­őriz­ni a nyu­gal­mun­kat és a bel­ső sta­bi­li­tá­sun­kat egy nehéz talál­ko­zás során. Pél­da bel­ső mant­rá­ra: „Ez róla szól, nem rólam.”„Ez a meg­szo­kott dina­mi­ka, nem a valós érté­kem.” Pél­da vála­szok­ra: „Nem sze­ret­nék erről beszélni.”„Engem ez a meg­jegy­zés rosszul érint, kér­lek, hagy­juk.”

Ter­vezz be egy „kime­ne­kí­tő” esz­közt

Ez nem gyá­va­ság, hanem tuda­tos és fon­tos stra­té­gia a saját érzel­mi biz­ton­ság meg­őr­zé­sé­re. Lehet ez egy elő­re egyez­te­tett jel a párod­dal, hogy ide­je men­ni, egy tele­fon­hí­vás, ami „vár­ha­tó”, az autó kul­csa a zse­bed­ben, hogy ne érezd magad csap­dá­ban. Az egyik leg­fon­to­sabb kapasz­ko­dó, ha nem érzed magad bezár­va a hely­zet­be.

Készülj tuda­tos pihe­nés­sel

Ezt sok pszi­cho­ló­gus hang­sú­lyoz­za. Érde­mes elő­re eldön­te­ni, hogyan töl­töd vissza magad a talál­ko­zás után. Lehet ez egy for­ró zuhany, egy csen­des este ott­hon, egy könnyű film, egy barát­tal való beszél­ge­tés.

Susan For­ward sze­rint, ha nincs tuda­tos rege­ne­rá­ció, a mér­ge­ző dina­mi­ka hatá­sa napo­kig ben­nünk marad­hat, ezért a pihe­nés ugyan­olyan fon­tos része a folya­mat­nak, mint pél­dá­ul a határ­hú­zás.

Ha elő­re beüte­me­zel vala­mi kel­le­mes prog­ra­mot az esté­re, az egész nap folya­mán támo­gat­hat­ja a lel­ki egyen­sú­lyo­dat és a türel­me­det. A remény és a vára­ko­zás érzé­se ilyen­kor a leg­erő­sebb bel­ső kapasz­ko­dó.

Néhány egy­sze­rű, még­is haté­kony lépés segít­het abban, hogy könnyeb­ben fel­dol­goz­zuk az érzel­mi ter­he­lést:

1. Ne ugorj rög­tön vissza a hét­köz­na­pok­ba
   A test és az ideg­rend­szer meg­ter­he­lést él át. Adj magad­nak időt: egy séta, for­ró zuhany, egy óra csend, egy bög­re tea. Ez nem luxus, hanem ideg­rend­sze­ri alap­hely­re­ál­lí­tás.
2. Ne szé­gyelld, amit érzel
   Sokan úgy érzik, „nem illik” rosszul len­ni egy csa­lá­di ünnep után. Pedig tel­je­sen nor­má­lis, hogy meg­vi­sel, ha bán­ta­nak. A szé­gyen az ő fegy­ve­rük volt, nem a tiéd.
3. Írd ki magad­ból
   Egy rövid nap­ló­be­jegy­zés, néhány mon­dat arról, mi esett rosszul. A leírt szó távol­sá­got teremt, segít újra a saját néző­pon­tod­ból lát­ni a hely­ze­tet.
4. Tedd helyé­re a mon­da­to­kat
   A bán­tó szü­lők mon­da­tai nem tények, hanem tüne­tek. Nem a te érté­ked­ről szól­nak, hanem az ő meg nem dol­go­zott trau­má­ik­ról, dühük­ről, bizony­ta­lan­sá­guk­ról. Sem­mi közük ahhoz, hogy te ki vagy.
5. Vonj le követ­kez­te­tést jövő évre
   A leg­fon­to­sabb kér­dés: meg­ér­te? Ha a vála­szod az, hogy kime­rül­tél, meg­sé­rül­tél vagy napo­kig magad­hoz sem térsz, akkor ez fon­tos jel­zés. A hatá­ra­i­dat újra lehet írni. Jövő­re lehet más­képp!

Tudd: nem a kará­csonyt kell kibír­ni, hanem a kap­cso­lat műkö­dé­sét

Sokan azt gon­dol­ják, hogy csak a kará­csonyt kell túl­él­ni, hol­ott való­já­ban nem az ünnep a nehéz, hanem az a kap­cso­lat­di­na­mi­ka, amely egész évben jelen van. A kará­csony csak fel­erő­sí­ti azt, ami amúgy is ott van, a bán­tó beszó­lá­so­kat, a leke­ze­lő hang­ne­met, a határ­át­lé­pé­se­ket, a gye­rek­sze­rep­be taszí­tás érzé­sét. Ami­kor ezt tuda­to­sí­tod, már­is nagyobb erő­vel érke­zel a hely­zet­be, hiszen nem egy „szent” alkal­mat pró­bálsz kibír­ni, hanem reá­li­san látod, hogy a nehéz­ség for­rá­sa a kap­cso­lat műkö­dé­se.

Az új fel­is­me­rés pedig új esz­kö­zö­ket hoz­hat.

Ma már fel­nőtt vagy, van lehe­tő­sé­ged határt húz­ni, rövi­dí­te­ni a talál­ko­zót, kilép­ni a beszél­ge­tés­ből, vagy akár más­képp rea­gál­ni, mint gye­rek­ként. Nem a türel­me­det vagy az alkal­maz­ko­dá­so­dat kell bizo­nyí­ta­nod, hanem meg­en­ged­ned magad­nak azt, hogy most már a saját bel­ső biz­ton­sá­god a fon­to­sabb.

Jogod van jól len­ni kará­csony­kor

A kará­csony nem min­dig az önfe­ledt öröm­ről szól, és sok­szor olyan kör­nye­zet­ben kell töl­te­nünk, ami érzel­mi­leg meg­ter­he­lő. A nap lehet nyu­god­tabb és kevés­bé ter­he­lő, ha tuda­to­san készülsz rá, és a fókuszt a saját biz­ton­sá­god­ra és lel­ki egyen­sú­lyod­ra helye­zed.

Lehet, hogy a kül­ső kör­nye­zet nem ide­á­lis, és nem te irá­nyí­tod a tör­té­né­se­ket, amit viszont irá­nyít­hatsz, az a saját hoz­zá­ál­lá­sod és reak­ci­ó­id.

Ez az alka­lom lehet egy első lépés, tuda­to­san gya­ko­rol­ni a határ­hú­zást, erő­sí­te­ni az önbi­zal­ma­dat, meg­ta­nul­ni egy más­faj­ta műkö­dést a nehéz csa­lá­di hely­ze­tek­ben. Ha úgy tekin­tesz rá, ez akár a követ­ke­ző év „foga­dal­ma” is lehet: egy­re inkább a saját bel­ső biz­ton­sá­god­ra és nyu­gal­mad­ra épí­te­ni, füg­get­le­nül attól, mit hoz a kör­nye­zet.

Erdős Rená­ta