A nyári diákmunka már régen nem egyenlő a zsebpénzért végzett könnyű feladatokkal. A 2025-ös szezonban a fiatal munkavállalók tudatosabban keresnek állást: rugalmas munkavégzést, értelmes feladatokat és korrekt bérezést várnak el. A vállalatok pedig egyre gyakrabban tekintenek rájuk nemcsak alkalmi segítségként, hanem mint jövőbeli kollégákra.

A diákok ma már nem érik be pusztán azzal, hogy „dolgozhatnak valamit a nyáron”. Egyre többen karriert építenek már az iskolai évek alatt, tapasztalatot és kapcsolatokat keresnek.

A jól felépített diákmunka-program így mára HR-stratégiai eszközzé vált a cégek kezében.

Diákmunka, diákbér? Mire elég?

A bérek is lépést tartanak a trenddel: az átlagos órabér 2025 nyarán elérheti a 2100–2200 forintot, sőt, bizonyos szakmai területeken – mint az informatika vagy mérnöki munka – a 2500 forint feletti bérek sem ritkák.

Ezzel párhuzamosan azonban a fiatalok elvárásai is emelkednek.

„A diákokat az motiválja, ha értelmes, nem kizárólag monoton feladatokat kapnak. Vágynak a felelősségre, az önállóságra és az elismerésre”

– mondta Czimmer Csaba, a MŰISZ Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás továbbra is a legnépszerűbb forma. Rugalmas, adminisztrációmentes lehetőséget kínál a cégeknek, a diákok pedig így biztonságos és legálisan szabályozott keretek között vállalhatnak munkát.

Kik dolgozhatnak, és milyen feltételekkel?

Magyarországon a diákok már 15 éves kortól dolgozhatnak a nyári szünet alatt, szülői hozzájárulással. A feltétel az aktív nappali jogviszony, de akár passzív hallgatóként is vállalhatnak munkát 25 éves korig. A végzősök is jogosultak diákmunka vállalására október végéig.

A jelentkezéshez elengedhetetlen a regisztráció egy iskolaszövetkezetnél, ahol szerződéskötés és profilkitöltés után kezdődhet a munkavégzés. Külföldi diákok – például harmadik országbeliek – számára külön szabályozás vonatkozik a munkaidőre.

A 2025-ös év adóváltozásaival a SZJA-mentesség már nem jár automatikusan minden 25 év alatti számára: csak EU/EGT állampolgárok és néhány szomszédos ország diákjai élhetnek vele. Ez befolyásolhatja a külföldi fiatalok magyarországi munkavállalási kedvét.

Hol van a legnagyobb szükség a fiatal munkaerőre?

A nyári szezonban kiemelten keresettek a műszaki, informatikai, pénzügyi és HR-es háttérmunkák, különösen nagyvállalatoknál. A szolgáltató központok (SSC-k) is erős keresletet mutatnak: főként nyelveket jól beszélő diákokra van szükség, például ügyfélszolgálati vagy adminisztrációs pozíciókba.

A klasszikus bolti vagy raktári munkák háttérbe szorultak, de például a divatáru-üzletek továbbra is kínálnak lehetőségeket. A diákmunka tehát egyre szakmaibb, a vállalatok pedig gyakran hosszabb távon gondolkodnak a fiatal munkavállalókban.

A MŰISZ szerint a gyártócégek nem a futószalaghoz keresnek embereket, hanem például fejlesztési, támogatási vagy mérnöki projektekbe vonják be a hallgatókat. Ez a szakmai tapasztalat mindkét fél számára értéket teremt.

A hibrid munkavégzés már alapelvárás

A COVID-időszak után a hibrid munkavégzés az új norma lett a fiatalok számára. Sokan már nem hajlandók kizárólag irodában dolgozni, és inkább választanak távoli munkát alacsonyabb bérért, ha cserébe rugalmasan oszthatják be az idejüket.

A cégek reagálnak erre a trendváltásra: ahol a pozíció jellege engedi, lehetőséget biztosítanak otthoni munkára, projektalapú foglalkoztatásra. Ahol ez nem lehetséges – például fizikai munkáknál –, ott magasabb bérrel motiválják a diákokat.

Ezzel a korábbi trendek megfordultak: egy raktári vagy logisztikai pozíció ma már nem feltétlenül alacsonyabb fizetésű, mint egy adminisztratív irodai munka.

Diákmunka, mint stratégiai HR-eszköz

A cégek egyre inkább a HR-folyamatok szerves részeként kezelik a diákfoglalkoztatást. Nemcsak a költséghatékonyság miatt – hiszen az iskolaszövetkezeti forma olcsóbb és egyszerűbb –, hanem azért is, mert a diákokból gyakran lesznek későbbi teljes állású kollégák.

„A legjobb hallgatókat később teljes állásba veszik át, ők azok, akik ekkorra már jól ismerik a céges folyamatokat és beilleszkedtek a csapatba”

– mondta Czimmer Csaba. A cégeknek azonban érdemes előre gondolkodni: a nyári csúcsszezonban a jó diákmunkaerő gyorsan „elfogy”. Egy-egy nagyobb létszámú csoport toborzása akár néhány nap alatt is megvalósítható, de a valóban motivált és megfelelően képzett jelöltek megtalálása időt és tervezést igényel.

A 2025-ös nyár tehát új szintre emeli a diákmunka fogalmát: a fiatalok céltudatosabbak, a cégek pedig nyitottabbak, mint valaha. A siker kulcsa a kölcsönös alkalmazkodás – és az, hogy a munkából mindkét fél hosszú távon profitáljon.

_{Kép forrása: Canva – Getty Images Signature by Phynart Studio}