2024. október 1-től, Magyarországon életbe lépett a könyvek árkötöttségére vonatkozó új törvény, amely szigorúan szabályozza a könyvárakat. Az új szabályozás legfontosabb célja a kisebb könyvkereskedők védelme és a kulturális sokszínűség fenntartása. A törvény értelmében minden új könyv ára a megjelenést követő 365 napon belül nem csökkenthető 10%-nál nagyobb mértékben. Ez a változás a könyvpiac minden szereplőjét érinti, a vásárlóktól kezdve, a kiadókon át, egészen a kereskedőkig. Feltehetően jelentős változásokat fog magával hozni, már, ami a könyvvásárlást illeti. Gyurovszky Wanda írása.
Mi is az árkötöttség és miért fontos?
Az árkötöttség lényege, hogy egy adott termék, jelen esetben egy könyv ára, egy meghatározott ideig nem csökkenthető, csak bizonyos keretek között. Magyarországon a 2024. október 1-től érvényes szabályozás alapján, az új könyvekre, az első évben, legfeljebb 10% kedvezmény adható.
Ez a törvény az előrendelésekre, kuponos vásárlásokra, törzsvásárlói kedvezményekre és minden más árkedvezményre is vonatkozik.
Az árkötöttség bevezetése nemzetközi példákra épül, hiszen több európai országban, így Németországban és Ausztriában már hosszú évtizedek óta működik sikeresen a könyvek árazásának hasonló szabályozása.
A könyvek nem csupán gazdasági, hanem kiemelkedő kulturális értéket képviselnek, ezért a törvény célja, hogy megakadályozza a piaci verseny túlzott árcsökkentésekkel történő torzítását, és fenntartsa a széleskörű könyvkínálatot. A kisebb könyvesboltok és könyvkereskedők így nagyobb eséllyel maradhatnak talpon a nagyobb kereskedelmi láncok mellett.
A törvény hatálya: Milyen könyvekre vonatkozik az árkötöttség?
Az árkötöttségi törvény minden olyan könyvre vonatkozik, amely:
- Legalább 48 oldalas,
- ISBN-számmal rendelkezik,
- Nem rendszeresen jelenik meg (tehát nem időszaki kiadvány),
- Nyomdai eljárással készült,
- Papíralapú vagy e-könyv formátumban érhető el,
- Tartalmaz szöveget vagy illusztrációkat, térképeket, kottákat, vagy akár hangoskönyveket is.
Ez azt jelenti, hogy az új szabályozás nem csak a hagyományos könyvekre, hanem az e-könyvekre és hangoskönyvekre is vonatkozik. A törvény kimondja, hogy amennyiben egy könyv újranyomásra kerül és azonos ISBN-számot kap, a kiadás eredeti dátuma marad irányadó. Így az újranyomás is ugyanúgy árkötöttség alá esik, amennyiben az új kiadás három éven belül történik.
Hogyan érinti ez a vásárlókat?
Az új árkötöttségi szabályozás egyik legfontosabb pontja, hogy az új könyvek ára az első évben nem csökkenthető 10%-nál nagyobb mértékben. Ez azt jelenti, hogy bármilyen kedvezményt is szeretne adni egy könyvforgalmazó, beleértve az előrendelési akciókat, törzsvásárlói kedvezményeket, szállítási akciókat, kuponokat vagy akár a könyvek mellé adott ajándékokat, új megjelenésű könyvek esetén korlátozottan teheti, hiszen ezek összértéke sem haladhatja meg a 10%-ot. A vásárlók számára ez jelentős korlátozást jelenthet, mivel a korábbi évekhez képest kevesebb lehetőséget kapnak a nagyobb akciókra, új megjelenések esetében.
Ráadásul az előrendelési akciók keretében, jelentős kedvezménnyel lehetett előrendelni a megjelenés előtt álló műveket, azonban ezzel a törvénnyel, ez teljesen értelmét vesztette. Az új törvény értelmében az előrendelési árakra is a 10%-os korlát vonatkozik, így a könyvesboltok és webáruházak csak e mértékig engedhetnek az árakból. A vásárlóknak tehát a továbbiakban szűkebb mozgásterük lesz az új kiadványok kedvezményes megvásárlására.
Milyen hatással van a törzsvásárlói kedvezményekre?
Az árkötöttségi törvény bevezetése a törzsvásárlói programokat is érinti. Számos könyvesbolt kínál rendszeres vásárlóinak kedvezményeket, amelyek az évek során felhalmozódhattak, akár jelentős árengedmények formájában. Az új szabályozás azonban azt jelenti, hogy ezek a kedvezmények csak az egy évnél régebben megjelent könyvekre vonatkozhatnak.
Az új könyvek esetében, függetlenül attól, hogy a vásárló milyen törzsvásárlói szinten van, az árengedmény mértéke legfeljebb 10% lehet az első évben.
Ez vonatkozik a kuponokra, születésnapi vagy névnapi akciókra is. Így a vásárlók, akik eddig megszokhatták, hogy ezekre az alkalmakra jelentős kedvezményeket kapnak, most korlátozva lesznek az új könyvek esetében. (Az egy évnél régebben megjelent könyvekre a kuponok, törzsvásárlói kedvezmények vagy akár a névnapi/születésnapi kuponok továbbra is, korlátozás nélkül felhasználhatóak.)
Miért fontos az árkötöttség a kisebb könyvkereskedők számára?
Az árkötöttség bevezetésének egyik legfontosabb célja, hogy védje a kisebb könyvkereskedőket a nagyobb láncok által generált árversennyel szemben. A nagyobb bolthálózatok, hipermarketek gyakran képesek voltak jelentős árengedményekkel elcsábítani a vásárlókat, ezzel hátrányba hozva a kisebb könyvesboltokat, amelyek nem tudtak lépést tartani az árak csökkentésével. Az árkötöttségi szabályozás biztosítja, hogy minden forgalmazó ugyanazon áron kínálja az új könyveket az első évben, ezáltal kiegyensúlyozottabbá téve a versenyt.
Ez a változás különösen fontos egy olyan kis piacon, mint a magyar könyvpiac, ahol a kisebb, független könyvesboltok nagyban hozzájárulnak a kulturális sokszínűség fenntartásához. Az árkötöttség révén ezek a boltok esélyt kapnak arra, hogy fennmaradjanak, és minőségi könyveket kínáljanak, még akkor is, ha nincsenek olyan tőkeerős hátterük, mint a nagyobb kereskedelmi láncoknak.
Nemzetközi példák: Hogyan működik az árkötöttség Európában?
Az árkötöttség nem új keletű fogalom Európában. Több országban, köztük Németországban, Ausztriában és Svájcban már régóta érvényben van hasonló szabályozás. Németországban például 2002 óta működik törvényileg rögzített könyvárkötöttség, amelynek célja szintén a kisebb könyvkereskedők védelme és a kulturális sokszínűség fenntartása.
Ezekben az országokban a törvény szigorúan előírja, hogy a könyvkiadók meghatározzák a könyvek árait, és a forgalmazók csak bizonyos mértékű kedvezményt adhatnak. A német modell például azért is fontos, mert ez szolgált alapul a magyar szabályozás kialakításához is, figyelembe véve, hogy a magyar könyvpiac strukturális és intézményi felépítése is nagyban hasonlít a német piacra.
Árengedmények és kivételek: Hogyan lehet érvényesíteni kedvezményeket?
Bár az új törvény szigorúan szabályozza az árakat, van néhány kivétel, amelyek lehetőséget biztosítanak a kedvezmények alkalmazására. Az árkötöttség alól mentesülhetnek például az állami, önkormányzati és egyházi intézmények, nyilvános könyvtárak.
Saját vélemény
Eddig nagy általánosságban, tényeket közölve igyekeztem megközelíteni a témát, ám nem tudom úgy befejezni a cikket, hogy ne írnám le mindazt, amit személyesen gondolok.
Az árkötöttségi törvény bevezetése számomra mélyen megrázó, és komoly aggályokat vet fel a magyar olvasási kultúra jövőjével kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy bár a törvény célja a kisebb könyvkereskedők védelme, valójában sokkal inkább hátrányosan fogja érinteni az olvasókat és feltételezem, hogy magát a könyvpiacot is.
Az elmúlt években örömmel láttam, hogy egyre több fiatal kezdett érdeklődni az olvasás iránt, az olvasásnépszerűsítés pedig lassan, de biztosan beérni látszott. Már nem cikinek vagy unalmasnak számít az olvasás, hanem izgalmasnak, amelybe egyre többen szeretnének belekóstolni.
Saját tapasztalataim szerint rengeteg fiatal fedezte fel újra az olvasás örömét, amely folyamat most könnyen visszafordulhat. Már most is magasak a könyvárak, és ez a korlátozás tovább súlyosbítja a helyzetet. Az árkötöttséggel a vásárlók még kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy kedvezményesen jussanak hozzá könyvekhez, amelyek már így is jelentős kiadást jelentenek bárki számára.
Attól tartok, hogy ez a szabályozás hosszú távon az olvasási kedv csökkenéséhez vezethet, különösen egy olyan világban, ahol a könyvek nem az elsődleges szórakozási lehetőségnek számítanak, hiszen meg kell küzdeniük a közösségi média, a streaming szolgáltatók vagy akár egyéb, gyorsan elérhető szórakoztató lehetőségekkel. Ráadásul a könyvek sajnos már most is sokak számára elérhetetlenek, így azt sem tartom kizártnak, hogy ez az intézkedés eltolhatja az olvasni vágyókat az illegális letöltés felé.
Mindezek fényében úgy gondolom, hogy a törvény nem fogja a várt pozitív hatást gyakorolni az olvasási kultúrára, sőt, inkább káros következményekkel járhat, mind a könyvpiac, mind az olvasók számára.
Források: itt és itt, kiemelt kép forrása: Dominic Kurniawan Suryaputra, Unsplash
