2024. októ­ber 1‑től, Magyar­or­szá­gon élet­be lépett a köny­vek árkö­tött­sé­gé­re vonat­ko­zó új tör­vény, amely szi­go­rú­an sza­bá­lyoz­za a könyv­ára­kat. Az új sza­bá­lyo­zás leg­fon­to­sabb cél­ja a kisebb könyv­ke­res­ke­dők védel­me és a kul­tu­rá­lis sok­szí­nű­ség fenn­tar­tá­sa. A tör­vény értel­mé­ben min­den új könyv ára a meg­je­le­nést köve­tő 365 napon belül nem csök­kent­he­tő 10%-nál nagyobb mér­ték­ben. Ez a vál­to­zás a könyv­pi­ac min­den sze­rep­lő­jét érin­ti, a vásár­lók­tól kezd­ve, a kiadó­kon át, egé­szen a keres­ke­dő­kig. Fel­te­he­tő­en jelen­tős vál­to­zá­so­kat fog magá­val hoz­ni, már, ami a könyv­vá­sár­lást ille­ti. Gyu­rovsz­ky Wan­da írá­sa.

Mi is az árkö­tött­ség és miért fon­tos?

Az árkö­tött­ség lénye­ge, hogy egy adott ter­mék, jelen eset­ben egy könyv ára, egy meg­ha­tá­ro­zott ide­ig nem csök­kent­he­tő, csak bizo­nyos kere­tek között. Magyar­or­szá­gon a 2024. októ­ber 1‑től érvé­nyes sza­bá­lyo­zás alap­ján, az új köny­vek­re, az első évben, leg­fel­jebb 10% ked­vez­mény adha­tó.

Ez a tör­vény az elő­ren­de­lé­sek­re, kupo­nos vásár­lá­sok­ra, törzs­vá­sár­lói ked­vez­mé­nyek­re és min­den más árked­vez­mény­re is vonat­ko­zik.

Az árkö­tött­ség beve­ze­té­se nem­zet­kö­zi pél­dák­ra épül, hiszen több euró­pai ország­ban, így Német­or­szág­ban és Auszt­ri­á­ban már hosszú évti­ze­dek óta műkö­dik sike­re­sen a köny­vek ára­zá­sá­nak hason­ló sza­bá­lyo­zá­sa.

A köny­vek nem csu­pán gaz­da­sá­gi, hanem kiemel­ke­dő kul­tu­rá­lis érté­ket kép­vi­sel­nek, ezért a tör­vény cél­ja, hogy meg­aka­dá­lyoz­za a pia­ci ver­seny túl­zott árcsök­ken­té­sek­kel tör­té­nő tor­zí­tá­sát, és fenn­tart­sa a szé­les­kö­rű könyv­kí­ná­la­tot. A kisebb köny­ves­bol­tok és könyv­ke­res­ke­dők így nagyobb eséllyel marad­hat­nak tal­pon a nagyobb keres­ke­del­mi lán­cok mel­lett.

A tör­vény hatá­lya: Milyen köny­vek­re vonat­ko­zik az árkö­tött­ség?

Az árkö­tött­sé­gi tör­vény min­den olyan könyv­re vonat­ko­zik, amely:

• Leg­alább 48 olda­las,
• ISBN-szám­mal ren­del­ke­zik,
• Nem rend­sze­re­sen jele­nik meg (tehát nem idő­sza­ki kiad­vány),
• Nyom­dai eljá­rás­sal készült,
• Papír­ala­pú vagy e‑könyv for­má­tum­ban érhe­tő el,
• Tar­tal­maz szö­ve­get vagy illuszt­rá­ci­ó­kat, tér­ké­pe­ket, kot­tá­kat, vagy akár han­gos­köny­ve­ket is.

Ez azt jelen­ti, hogy az új sza­bá­lyo­zás nem csak a hagyo­má­nyos köny­vek­re, hanem az e‑könyvekre és han­gos­köny­vek­re is vonat­ko­zik. A tör­vény kimond­ja, hogy amennyi­ben egy könyv újra­nyo­más­ra kerül és azo­nos ISBN-szá­mot kap, a kiadás ere­de­ti dátu­ma marad irány­adó. Így az újra­nyo­más is ugyan­úgy árkö­tött­ség alá esik, amennyi­ben az új kiadás három éven belül tör­té­nik.

Hogyan érin­ti ez a vásár­ló­kat?

Az új árkö­tött­sé­gi sza­bá­lyo­zás egyik leg­fon­to­sabb pont­ja, hogy az új köny­vek ára az első évben nem csök­kent­he­tő 10%-nál nagyobb mér­ték­ben. Ez azt jelen­ti, hogy bár­mi­lyen ked­vez­ményt is sze­ret­ne adni egy könyv­for­gal­ma­zó, bele­ért­ve az elő­ren­de­lé­si akci­ó­kat, törzs­vá­sár­lói ked­vez­mé­nye­ket, szál­lí­tá­si akci­ó­kat, kupo­no­kat vagy akár a köny­vek mel­lé adott aján­dé­ko­kat, új meg­je­le­né­sű köny­vek ese­tén kor­lá­to­zot­tan tehe­ti, hiszen ezek össz­ér­té­ke sem halad­hat­ja meg a 10%-ot. A vásár­lók szá­má­ra ez jelen­tős kor­lá­to­zást jelent­het, mivel a koráb­bi évek­hez képest keve­sebb lehe­tő­sé­get kap­nak a nagyobb akci­ók­ra, új meg­je­le­né­sek ese­té­ben.

Ráadá­sul az elő­ren­de­lé­si akci­ók kere­té­ben, jelen­tős ked­vez­ménnyel lehe­tett elő­ren­del­ni a meg­je­le­nés előtt álló műve­ket, azon­ban ezzel a tör­vénnyel, ez tel­je­sen értel­mét vesz­tet­te. Az új tör­vény értel­mé­ben az elő­ren­de­lé­si árak­ra is a 10%-os kor­lát vonat­ko­zik, így a köny­ves­bol­tok és web­áru­há­zak csak e mér­té­kig enged­het­nek az árak­ból. A vásár­lók­nak tehát a továb­bi­ak­ban szű­kebb moz­gás­te­rük lesz az új kiad­vá­nyok ked­vez­mé­nyes meg­vá­sár­lá­sá­ra.

Milyen hatás­sal van a törzs­vá­sár­lói ked­vez­mé­nyek­re?

Az árkö­tött­sé­gi tör­vény beve­ze­té­se a törzs­vá­sár­lói prog­ra­mo­kat is érin­ti. Szá­mos köny­ves­bolt kínál rend­sze­res vásár­ló­i­nak ked­vez­mé­nye­ket, ame­lyek az évek során fel­hal­mo­zód­hat­tak, akár jelen­tős áren­ged­mé­nyek for­má­já­ban. Az új sza­bá­lyo­zás azon­ban azt jelen­ti, hogy ezek a ked­vez­mé­nyek csak az egy évnél régeb­ben meg­je­lent köny­vek­re vonat­koz­hat­nak.

Az új köny­vek ese­té­ben, füg­get­le­nül attól, hogy a vásár­ló milyen törzs­vá­sár­lói szin­ten van, az áren­ged­mény mér­té­ke leg­fel­jebb 10% lehet az első évben.

Ez vonat­ko­zik a kupo­nok­ra, szü­le­tés­na­pi vagy név­na­pi akci­ók­ra is. Így a vásár­lók, akik eddig meg­szok­hat­ták, hogy ezek­re az alkal­mak­ra jelen­tős ked­vez­mé­nye­ket kap­nak, most kor­lá­toz­va lesz­nek az új köny­vek ese­té­ben. (Az egy évnél régeb­ben meg­je­lent köny­vek­re a kupo­nok, törzs­vá­sár­lói ked­vez­mé­nyek vagy akár a névnapi/születésnapi kupo­nok tovább­ra is, kor­lá­to­zás nél­kül fel­hasz­nál­ha­tó­ak.)

Miért fon­tos az árkö­tött­ség a kisebb könyv­ke­res­ke­dők szá­má­ra?

Az árkö­tött­ség beve­ze­té­sé­nek egyik leg­fon­to­sabb cél­ja, hogy véd­je a kisebb könyv­ke­res­ke­dő­ket a nagyobb lán­cok által gene­rált árver­sennyel szem­ben. A nagyobb bolt­há­ló­za­tok, hiper­mar­ke­tek gyak­ran képe­sek vol­tak jelen­tős áren­ged­mé­nyek­kel elcsá­bí­ta­ni a vásár­ló­kat, ezzel hát­rány­ba hoz­va a kisebb köny­ves­bol­to­kat, ame­lyek nem tud­tak lépést tar­ta­ni az árak csök­ken­té­sé­vel. Az árkö­tött­sé­gi sza­bá­lyo­zás biz­to­sít­ja, hogy min­den for­gal­ma­zó ugyan­azon áron kínál­ja az új köny­ve­ket az első évben, ezál­tal kiegyen­sú­lyo­zot­tab­bá téve a ver­senyt.

Ez a vál­to­zás külö­nö­sen fon­tos egy olyan kis pia­con, mint a magyar könyv­pi­ac, ahol a kisebb, füg­get­len köny­ves­bol­tok nagy­ban hoz­zá­já­rul­nak a kul­tu­rá­lis sok­szí­nű­ség fenn­tar­tá­sá­hoz. Az árkö­tött­ség révén ezek a bol­tok esélyt kap­nak arra, hogy fenn­ma­rad­ja­nak, és minő­sé­gi köny­ve­ket kínál­ja­nak, még akkor is, ha nin­cse­nek olyan tőke­erős hát­te­rük, mint a nagyobb keres­ke­del­mi lán­cok­nak.

Nem­zet­kö­zi pél­dák: Hogyan műkö­dik az árkö­tött­ség Euró­pá­ban?

Az árkö­tött­ség nem új kele­tű foga­lom Euró­pá­ban. Több ország­ban, köz­tük Német­or­szág­ban, Auszt­ri­á­ban és Svájc­ban már rég­óta érvény­ben van hason­ló sza­bá­lyo­zás. Német­or­szág­ban pél­dá­ul 2002 óta műkö­dik tör­vé­nyi­leg rög­zí­tett könyv­ár­kö­tött­ség, amely­nek cél­ja szin­tén a kisebb könyv­ke­res­ke­dők védel­me és a kul­tu­rá­lis sok­szí­nű­ség fenn­tar­tá­sa.

Ezek­ben az orszá­gok­ban a tör­vény szi­go­rú­an elő­ír­ja, hogy a könyv­ki­adók meg­ha­tá­roz­zák a köny­vek ára­it, és a for­gal­ma­zók csak bizo­nyos mér­té­kű ked­vez­ményt adhat­nak. A német modell pél­dá­ul azért is fon­tos, mert ez szol­gált ala­pul a magyar sza­bá­lyo­zás kiala­kí­tá­sá­hoz is, figye­lem­be véve, hogy a magyar könyv­pi­ac struk­tu­rá­lis és intéz­mé­nyi fel­épí­té­se is nagy­ban hason­lít a német piac­ra.

Áren­ged­mé­nyek és kivé­te­lek: Hogyan lehet érvé­nye­sí­te­ni ked­vez­mé­nye­ket?

Bár az új tör­vény szi­go­rú­an sza­bá­lyoz­za az ára­kat, van néhány kivé­tel, ame­lyek lehe­tő­sé­get biz­to­sí­ta­nak a ked­vez­mé­nyek alkal­ma­zá­sá­ra. Az árkö­tött­ség alól men­te­sül­het­nek pél­dá­ul az álla­mi, önkor­mány­za­ti és egy­há­zi intéz­mé­nyek, nyil­vá­nos könyv­tá­rak.

Saját véle­mény

Eddig nagy álta­lá­nos­ság­ban, ténye­ket közöl­ve igye­kez­tem meg­kö­ze­lí­te­ni a témát, ám nem tudom úgy befe­jez­ni a cik­ket, hogy ne írnám le mind­azt, amit sze­mé­lye­sen gon­do­lok.

Az árkö­tött­sé­gi tör­vény beve­ze­té­se szá­mom­ra mélyen meg­rá­zó, és komoly aggá­lyo­kat vet fel a magyar olva­sá­si kul­tú­ra jövő­jé­vel kap­cso­lat­ban. Úgy gon­do­lom, hogy bár a tör­vény cél­ja a kisebb könyv­ke­res­ke­dők védel­me, való­já­ban sok­kal inkább hát­rá­nyo­san fog­ja érin­te­ni az olva­só­kat és fel­té­te­le­zem, hogy magát a könyv­pi­a­cot is.

Az elmúlt évek­ben öröm­mel lát­tam, hogy egy­re több fia­tal kez­dett érdek­lőd­ni az olva­sás iránt, az olva­sás­nép­sze­rű­sí­tés pedig las­san, de biz­to­san beér­ni lát­szott. Már nem ciki­nek vagy unal­mas­nak szá­mít az olva­sás, hanem izgal­mas­nak, amely­be egy­re töb­ben sze­ret­né­nek bele­kós­tol­ni.

Saját tapasz­ta­la­ta­im sze­rint ren­ge­teg fia­tal fedez­te fel újra az olva­sás örö­mét, amely folya­mat most könnyen vissza­for­dul­hat. Már most is maga­sak a könyv­árak, és ez a kor­lá­to­zás tovább súlyos­bít­ja a hely­ze­tet. Az árkö­tött­ség­gel a vásár­lók még keve­sebb lehe­tő­sé­get kap­nak arra, hogy ked­vez­mé­nye­sen jus­sa­nak hoz­zá köny­vek­hez, ame­lyek már így is jelen­tős kiadást jelen­te­nek bár­ki szá­má­ra.

Attól tar­tok, hogy ez a sza­bá­lyo­zás hosszú távon az olva­sá­si kedv csök­ke­né­sé­hez vezet­het, külö­nö­sen egy olyan világ­ban, ahol a köny­vek nem az elsőd­le­ges szó­ra­ko­zá­si lehe­tő­ség­nek szá­mí­ta­nak, hiszen meg kell küz­de­ni­ük a közös­sé­gi média, a strea­ming szol­gál­ta­tók vagy akár egyéb, gyor­san elér­he­tő szó­ra­koz­ta­tó lehe­tő­sé­gek­kel. Ráadá­sul a köny­vek saj­nos már most is sokak szá­má­ra elér­he­tet­le­nek, így azt sem tar­tom kizárt­nak, hogy ez az intéz­ke­dés eltol­hat­ja az olvas­ni vágyó­kat az ille­gá­lis letöl­tés felé.

Mind­ezek fényé­ben úgy gon­do­lom, hogy a tör­vény nem fog­ja a várt pozi­tív hatást gya­ko­rol­ni az olva­sá­si kul­tú­rá­ra, sőt, inkább káros követ­kez­mé­nyek­kel jár­hat, mind a könyv­pi­ac, mind az olva­sók szá­má­ra.

Gyu­rovsz­ky Wan­da

_{For­rá­sok: itt és itt, kiemelt kép for­rá­sa: Domi­nic Kur­ni­a­wan Surya­put­ra, Uns­plash}