Mint­egy 300–350 ezer vál­lal­ko­zót érint­het a kis­adó­zó vál­lal­ko­zá­sok téte­les adó­já­nak (KATA) 2027-re ter­ve­zett kibő­ví­té­se. A GKI Gaz­da­ság­ku­ta­tó Zrt. azzal szá­mol, hogy 250–270 ezer kis­adó­zó tér­het át az adó­zá­si for­má­ra.

A GKI elem­zé­sé­ben fel­idéz­te, hogy a kor­mány 2027-től vissza­ál­lí­ta­ná a kata szé­les­kö­rű elér­he­tő­sé­gét.

A ter­vek sze­rint az adó­zá­si for­ma tovább­ra is egy­sze­rű és ala­csony admi­niszt­rá­ci­ós ter­het jelen­te­ne a mik­ro­vál­lal­ko­zá­sok és önfog­lal­koz­ta­tók szá­má­ra. Biz­to­sí­ta­ná a cégek­nek tör­té­nő szám­lá­zás lehe­tő­sé­gét, ugyan­ak­kor garan­ci­á­kat is tar­tal­maz­na a búj­ta­tott fog­lal­koz­ta­tás kizá­rá­sá­ra.

Mint írták, a kata 2013-as beve­ze­té­sét köve­tő­en gyor­san az egyik leg­nép­sze­rűbb vál­lal­ko­zói adó­zá­si for­má­vá vált egy­sze­rű­sé­ge miatt. A főál­lá­sú vál­lal­ko­zók havi 50 ezer forint meg­fi­ze­té­sé­vel, mini­má­lis admi­niszt­rá­ci­ó­val tel­je­sít­het­ték tel­jes adó- és járu­lék­kö­te­le­zett­sé­gü­ket. Az Orbán-kor­mány a 2022-es szi­go­rí­tást azzal indo­kol­ta, hogy a rend­szert töme­ge­sen alkal­maz­ták búj­ta­tott fog­lal­koz­ta­tás­ra, ezzel vált­va ki a mun­kál­ta­tói járu­lék­ter­he­ket. Az adó­hi­va­tal későb­bi vizs­gá­la­ta azon­ban 2013 és 2022 között mind­össze 9 mil­li­árd forint adó­kü­lön­bö­ze­tet álla­pí­tott meg vissza­élés miatt — tet­ték hoz­zá.

A KATA-adó­zást fény­ko­rá­ban mint­egy 444 ezer vál­lal­ko­zó válasz­tot­ta, ami éves szin­ten közel 200 mil­li­árd forint bevé­telt hozott a költ­ség­ve­tés­nek.

A szi­go­rí­tás után 145 ezer­re csök­kent a szá­muk, mint­egy 35 ezer vál­lal­ko­zás meg­szűnt, és 264 ezer vál­lal­ko­zó más adó­zá­si for­má­ra, első­sor­ban áta­lány­adó­zás­ra tért át.

A GKI sze­rint az új sza­bá­lyo­zás sike­rét alap­ve­tő­en a még nem ismert rész­let­sza­bá­lyok hatá­roz­zák majd meg. Külö­nö­sen fon­tos lesz a havi téte­les adó össze­ge, a bevé­te­li kor­lát, vala­mint az, hogy milyen kor­lá­to­zá­sok vonat­koz­nak az egyet­len meg­bí­zó­tól szár­ma­zó bevé­te­lek ará­nyá­ra, ezek a fel­té­te­lek dön­tik majd el, hogy hányan választ­ják ismét ezt az adó­ne­met.

Az elem­zés arra is fel­hív­ta a figyel­met, hogy a vál­la­la­tok fog­lal­koz­ta­tá­si gya­kor­la­ta ismét alkal­maz­kod­hat az új sza­bá­lyok­hoz. Amennyi­ben azok nem tar­tal­maz­nak kel­lő­en erős garan­ci­á­kat a vissza­élé­sek elle­ni fel­lé­pés­re.

A 2022-es szi­go­rí­tás előtt a kata vál­la­la­ti alkal­ma­zá­sa leg­in­kább a logisz­ti­kai, a keres­ke­del­mi és a gyár­tó­szek­tor­ban volt a leg­gya­ko­ribb.

Rej­tett fog­lal­koz­ta­tás elke­rü­lé­se

A GKI elem­zé­sé­ben kitér­tek arra is, hogy amennyi­ben a mun­ka­vi­szo­nyok egy része katás szer­ző­dés­sé ala­kul, az a mun­ka­erő­pi­a­ci sta­tisz­ti­ká­kat is tor­zít­hat­ja, miköz­ben a tény­le­ges mun­ka­vég­zés volu­me­ne nem vál­to­zik.

Az új sza­bá­lyo­zás egy­szer­re lehet hatás­sal a vál­lal­ko­zói szek­tor­ra, a mun­ka­erő­pi­ac­ra és a költ­ség­ve­té­si bevé­te­lek­re a gaz­da­ság­ku­ta­tó sze­rint. A vég­le­ges jog­sza­bály­ter­ve­zet 2026–2027 for­du­ló­ján vár­ha­tó a GKI sze­rint. (via MTI)