Hús­vét vasár­nap­ján, alig egy hét­tel a válasz­tá­sok előtt, rob­ba­nó­anya­got talál­tak a Magyar­or­szá­got Szer­bi­á­val össze­kö­tő, Török Áram­lat gáz­ve­ze­ték köze­lé­ben. A kor­mány­za­ti állás­pont sza­bo­tázs­ak­ci­ó­nak nevez­te az ese­tet, Orbán Vik­tor sze­rint vala­ki az ener­gia­inf­ra­struk­tú­rát pró­bál­ta vol­na meg­ká­ro­sí­ta­ni. A szerb ható­sá­gok azon­nal meg­erő­sí­tet­ték a veze­ték védel­mét. De biz­tos, hogy min­den jel erre mutat? Gyen­ge-Rusz Anett össze­fog­la­ló­ja követ­ke­zik.

A HVG tudó­sí­tá­sa alap­ján, a hely­szín más képet mutat. Az újság­írók, akik Orom­he­gyes tér­ség­ben jár­tak, arról szá­mol­tak be, hogy a kör­nyék nyu­godt volt, a helyi­ek alig lát­tak rend­őrt vagy kato­nát, heli­kop­te­re­ket és dró­no­kat pedig vég­képp nem. A rob­ba­nó­anya­got két nagy háti­zsák­ban talál­ták, a deto­ná­to­ro­kat nem sze­rel­ték be, így a „merény­let” nem volt azon­nal kivi­te­lez­he­tő. A terep és a körül­mé­nyek alap­ján nehéz elhin­ni, hogy való­di táma­dás tör­tént vol­na.

Ez auto­ma­ti­ku­san fel­ve­ti a kér­dést: vajon tény­leg kül­ső táma­dás­ról van szó, vagy egy idő­zí­tett bel­po­li­ti­kai akci­ó­ról?

Poli­ti­kai elem­zők, mint Buda Péter és Rácz And­rás azt is elő­re­ve­tí­tet­ték, hogy a reg­ná­ló kor­mány részé­ről vár­ha­tó­ak hamis­zász­lós műve­le­tek. Németh And­rás, kül­po­li­ti­kai tudó­sí­tó sze­rint, a válasz­tá­sok előt­ti idő­zí­tés erő­sen gya­nús. A rob­ba­nó­anyag „fel­fe­de­zé­se” akár arra is szol­gál­ha­tott, hogy a kor­mány kom­mu­ni­ká­ci­ós vagy jogi ala­pot teremt­sen a válasz­tá­sok elha­lasz­tá­sá­ra, vagy egy­sze­rű­en csak félel­met kelt­sen a köz­vé­le­mény­ben.

A magyar kor­mány gyor­san rea­gált az álta­luk ter­ror­tá­ma­dás­nak titu­lált eset­re: a védel­mi tanács dön­té­se alap­ján a Török Áram­lat magyar­or­szá­gi sza­ka­szát kato­nai fel­ügye­let alá von­ták. Orbán Vik­tor a hét­fő reg­ge­li saj­tó­tá­jé­koz­ta­tón azt mond­ta, konk­rét bizo­nyí­té­kok hiá­nyá­ban egy­elő­re nem vádol­ná Ukraj­nát a tör­tén­te­kért (bár Szij­jár­tó Péter kül­ügy­mi­nisz­ter már vasár­nap meg­tet­te ezt).

A fel­fo­ko­zott közeg, a hiva­ta­los magya­rá­za­tok és a válasz­tá­sok­hoz közel eső idő­zí­tés elve­szik az állí­tó­la­gos akció hite­les­sé­gét. A hely­szí­ni beszá­mo­lók alap­ján az eset inkább kom­mu­ni­ká­ci­ós esz­köz­nek tűnik, mint való­di fenye­ge­tés­nek, mely­ben Alek­san­dar Vučić elnök, a jól bevált szerb mód­szer beve­té­sé­vel nyújt segít­sé­get a magyar kor­mány­nak.

A kér­dés tovább­ra is nyi­tott: ki áll a hát­tér­ben, és mi volt az akció való­di cél­ja? Való­di fenye­ge­tés vagy válasz­tá­sok­hoz idő­zí­tett poli­ti­kai show?

Gyen­ge-Rusz Anett