A Cold­play bos­to­ni kon­cert­jén tör­tént csók­ka­me­rás bot­rány az utób­bi napok egyik leg­töb­bet emle­ge­tett témá­ja. Nem­csak a külön­bö­ző média­fe­lü­le­te­ken, hanem az adat­vé­del­mi szak­má­ban is. A videó per­cek alatt kör­be­jár­ta a vilá­got, mém lett belő­le, az érin­tett vezér­igaz­ga­tó pedig lemon­dott. A tör­té­net ugyan­ak­kor nem­csak egy pár­kap­cso­la­ti drá­ma, hanem éles adat­vé­del­mi kér­dés is. Dr. Tóth Judit Len­ke, adat­vé­del­mi és adat­biz­ton­sá­gi szak­jo­gász ele­mez­te a tör­tén­te­ket. 

Az Egye­sült Álla­mok­ban az adat­vé­del­met nem egy egy­sé­ges, min­den állam­ra kiter­je­dő, alkot­má­nyos alap­jo­gon nyug­vó rend­szer sza­bá­lyoz­za. Szek­to­rá­lis sza­bá­lyo­zá­sok, álla­mi tör­vé­nyek, vala­mint pre­ce­den­sek alkot­ják a védel­mi kere­tet. Az ame­ri­kai jogi gon­dol­ko­dás­ban az infor­má­ci­ó­hoz való jog, a „right to know” sok­szor elő­tér­be kerül a magán­szfé­ra védel­mé­vel szem­ben. Létez­nek nyil­vá­nos adat­bá­zi­sok elítélt bűnö­zők­ről, köz­sze­rep­lők vagy ismert sze­mé­lyek lakó­he­lyé­ről, múlt­já­ról is könnyen talál­ha­tók infor­má­ci­ók. Sőt az ilyen ese­tek­ben a nyil­vá­nos sze­rep­lés jogi védel­me is gyen­ge. A „kiss cam” pedig az ame­ri­kai kon­cert- és sport­kul­tú­ra szer­ves része. A közön­ség szó­ra­koz­ta­tá­sa és a show gyak­ran elsőbb­sé­get élvez az egyé­ni jogok­kal, így az érin­tet­tek adat­vé­del­mé­vel szem­ben.

Mi van, ha mind­ez nem az USA-ban, hanem Euró­pá­ban tör­té­nik?

Euró­pá­ban ezzel szem­ben tel­je­sen más filo­zó­fia érvé­nye­sül. Az álta­lá­nos adat­vé­del­mi ren­de­let (GDPR) köz­pon­ti elve a magán­élet­hez való jog védel­me és az embe­ri mél­tó­ság elsőd­le­ges­sé­ge. Min­den sze­mé­lyes adat – így a kép­más vagy az arc­kép is – csak szi­go­rú fel­té­te­lek­kel kezel­he­tő.

– hív­ta fel a figyel­met dr. Tóth Judit Len­ke, adat­vé­del­mi és adat­biz­ton­sá­gi szak­jo­gász, a pénz­mo­sás elle­ni eljá­rá­sok szak­ér­tő­je (AML), a Smart­Fill Leg­al Kft. kép­vi­se­lő­je. Az euró­pai sza­bá­lyo­zás alap­ján egy ilyen fel­vé­tel készí­té­se és köz­zé­té­te­le jog­ta­lan adat­ke­ze­lés­nek minő­sül­he­tett vol­na, ha nincs elő­ze­tes adat­ke­ze­lé­si tájé­koz­ta­tás!

Az adat­ke­ze­lő­nek – legyen az a ren­dez­vény­szer­ve­ző vagy a fel­lé­pő menedzs­ment­je – bizo­nyí­ta­nia kel­le­ne, hogy a részt­ve­vő­ket elő­ze­te­sen, meg­fe­le­lő­en tájé­koz­tat­ta a fel­vé­tel készí­té­sé­ről és fel­hasz­ná­lá­sá­ról.

– hang­sú­lyoz­ta a szak­ér­tő. Az adat­vé­de­lem és a magán­élet­hez fűző­dő jog egy nagyon fia­tal és ala­ku­ló­ban lévő jog­te­rü­let, ahol a jog­gya­kor­la­tot első­sor­ban bíró­sá­gi hatá­ro­za­tok for­mál­ják.

Az egyé­nek nin­cse­nek tisz­tá­ban a joga­ik­kal, fon­tos len­ne az edu­ká­ció ezen a terü­le­ten. Az egyén magán­élet­hez fűző­dő, alkot­má­nyos alap­jo­ga ütköz­het a cégek, a ren­dez­vény­szer­ve­zők vagy az együt­te­sek joga­i­val.

 – emel­te ki dr. Tóth Judit Len­ke. Hoz­zá­tet­te, hogy a közös­sé­gi média ter­je­dé­se óta kiéle­zet­teb­bé vál­tak ezek a konf­lik­tu­sok, hiszen míg néhány évti­ze­de egy kon­cert­fel­vé­tel maxi­mum a tévé­ben volt lát­ha­tó, ma a tech­no­ló­gi­ai for­ra­da­lom miatt más a hely­zet. Különb­ség van a fel­vé­tel­ké­szí­tés és annak fel­hasz­ná­lá­sa között. 

A kon­cert­je­gye­ken gyak­ran talál­koz­ha­tunk olyan álta­lá­nos mon­da­tok­kal, hogy „a jegy meg­vá­sár­lá­sá­val hoz­zá­já­rulsz, hogy rólad fel­vé­tel készül­jön”. Ez azon­ban nem felel meg a GDPR köve­tel­mé­nye­i­nek, hiszen hiá­nyoz­nak belő­le az alap­ve­tő ele­mek: nem tar­tal­maz­za, ki az adat­ke­ze­lő, mi a fel­vé­tel cél­ja, mennyi ide­ig őrzik meg az ada­to­kat, van‑e lehe­tő­ség til­ta­koz­ni, hogyan gya­ko­rol­ha­tók az érin­tet­ti jogok, továb­bá önma­gá­ban a hoz­zá­já­ru­lás ilyen álta­lá­nos fel­té­te­le­zé­se jogi érte­lem­ben érvény­te­len lehet.

– sorol­ta a szak­ér­tő. Dr. Tóth Judit Len­ke hoz­zá­tet­te, hogy a hoz­zá­já­ru­lás­nak min­dig önkén­tes­nek kell len­nie. Ráadá­sul sok eset­ben az adat­ke­ze­lő sze­mé­lye is kér­dé­ses, egy tele­ví­zi­ós köz­ve­tí­tés vagy strea­ming szol­gál­ta­tás ese­tén nem egy­ér­tel­mű, hogy ki szá­mít adat­fel­dol­go­zó­nak, illet­ve ki minő­sül közös adat­ke­ze­lő­nek.

Dr. Tóth Judit Len­ke: Mit tehet a közön­ség?

Egy kon­cert alkal­má­val, egy fesz­ti­vá­lon nem fel­té­te­lez­he­tő, hogy bár­ki is kife­je­zett, önkén­tes hoz­zá­já­ru­lást adott vol­na kép­má­sa olyan mér­té­kű rög­zí­té­sé­hez és köz­zé­té­te­lé­hez, ami­re egy fel­buk­ka­nó csók­ka­me­ra lehe­tő­sé­get ad. 

A kon­cert­sze­zon köze­pén külö­nö­sen fon­tos, hogy a fesz­ti­vá­lo­zók is tuda­to­sak legye­nek. Meg kell ragad­ni min­den lehe­tő­sé­get, hogy kife­jez­zük ellen­ál­lá­sun­kat a hason­ló ese­tek­kel szem­ben. A fel­vé­tel­ké­szí­tést meg­elő­ző­en lehet­sé­ges jelez­ni az ellen­ál­lást olyan spe­ci­á­lis esz­kö­zök­kel, mint pél­dá­ul “no pho­to” pólók vagy kitű­zők, illet­ve kije­lölt, elsze­pa­rált terü­le­tek lét­re­ho­zá­sá­val ren­dez­vé­nye­ken, ahol nem készül fel­vé­tel.

A szak­jo­gász sze­rint iga­zán fon­tos, hogy ha Euró­pá­ban egy ilyen ese­mény adat­ke­ze­lő­je nem felel meg a GDPR sze­rint, akkor több­fé­le jog­kö­vet­kez­ménnyel is szá­mol­hat. A ható­ság jogo­su­lat­lan adat­ke­ze­lés miatt akár mil­li­ós bír­sá­got is kiszab­hat, de pol­gá­ri per is indul­hat sze­mé­lyi­sé­gi jog­sér­tés címén, amely során az érin­tett sére­lem­díj­ra vagy kár­té­rí­tés­re lehet jogo­sult. Súlyo­sabb eset­ben, pél­dá­ul érzé­keny sze­mé­lyes ada­tok jogo­su­lat­lan keze­lé­se ese­tén, akár bün­te­tő­jo­gi fele­lős­ség is fel­me­rül­het.

A Cold­play-eset tanul­sá­ga egy­ér­tel­mű: ami az Egye­sült Álla­mok­ban szó­ra­koz­ta­tás­nak és kul­tu­rá­lis show-elem­nek szá­mít, az Euró­pá­ban adat­vé­del­mi inci­dens lehet, súlyos jogi követ­kez­mé­nyek­kel.

A kon­cert­szer­ve­zők­nek, média­part­ne­re­ik­nek fel kell ismer­ni­ük, hogy az adat­ke­ze­lé­sért is tel­jes körű fele­lős­ség­gel tar­toz­nak. Az álta­lá­nos adat­vé­del­mi ren­de­let (GDPR) értel­mé­ben ugyan­is a kép­más sze­mé­lyes adat, így annak keze­lé­se min­den eset­ben adat­vé­del­mi meg­fe­le­lést igé­nyel.

_{Kiemelt kép for­rá­sa: Cold­play Face­book olda­la, Kiss­Cam, Dr. Tóth Judit Len­ke}