Több mint 44 ezren vet­tek részt a Vega­nu­ár kihí­vás­ban. A janu­á­ri ese­mény a vegán élet­mód kipró­bá­lá­sá­ra ösz­tö­nöz­te azo­kat, akik a táp­lál­ko­zá­suk meg­vál­toz­ta­tá­sá­val sze­ret­tek vol­na ten­ni az egész­sé­gü­kért. Sokan tovább­ra is szám­űz­nék az álla­ti ere­de­tű élel­mi­sze­re­ket étke­zé­sük­ből, mert az élet­mód­vál­tás ked­ve­ző hatá­sú az egész­sé­gük­re néz­ve.

Min­den eddi­gi­nél több, 44.535 fő — mint­egy 50 szá­za­lé­kuk elő­ször — csat­la­ko­zott a Vega­nu­ár kihí­vás­hoz, mely­nek idei nagy­kö­ve­te Jor­dán Adél szí­nész­nő volt, aki maga is vegán étrend sze­rint étke­zik. Mel­let­te több mint tíz másik elis­mert szak­em­ber és inf­lu­en­cer buz­dí­tot­ta janu­ár­ban a köve­tő­it a vegán élet­mód kipróbálására.A hiva­ta­los janu­á­ri kihí­vást immár hato­dik alka­lom­mal szer­vez­te meg a Pro­ve, azzal a cél­lal, hogy a magyar lakos­sá­got a vegán élet­mód kipró­bá­lá­sá­ra ins­pi­rál­ja. A Pro­ve szer­kesz­tő­sé­ge által vég­zett kuta­tás­ban több mint 2500, a Vega­nu­árt tel­je­sí­tő részt­ve­vő szá­molt be a tapasz­ta­la­ta­i­ról, nehéz­sé­ge­i­ről és sike­re­i­ről. A részt­ve­vők közel 95 szá­za­lé­ka nő volt, de az is meg­fi­gyel­he­tő, hogy a részt­ve­vő fér­fi­ak ará­nya az elmúlt évek­hez képest emel­ke­dett.

Gya­ko­ri tév­hit, hogy a vegán élet­mód és a növé­nyi ala­pú étke­zés csak a fia­ta­lok hóbort­ja. Ezzel szem­ben a leg­töb­ben – a válasz­adók 33,4 szá­za­lé­ka a 45–54 éves kor­osz­tály tag­ja, 23 szá­za­lé­kuk 55–64 éves korú, míg a leg­ki­sebb arány­ban, mind­össze 1,9% szá­za­lék­ban a 25 év alat­ti kor­osz­tály kép­vi­sel­tet­te magát.

A kihí­vás előtt a részt­ve­vők több mint fele rend­sze­re­sen fogyasz­tott álla­ti ere­de­tű ételt kisebb-nagyobb mennyi­ség­ben. A vála­szok alap­ján az lát­szik, hogy azok, akik kipró­bál­ták a vegán vagy vege­tá­ri­á­nus élet­mó­dot, első­sor­ban egész­sé­gi álla­po­tuk meg­óvá­sa vagy javí­tá­sa érde­ké­ben tet­ték. Eti­kai, filo­zó­fi­ai, kör­nye­zet­vé­del­mi gon­do­la­to­kat is meg­je­löl­tek a válasz­adók: a moti­vá­ci­ók har­ma­dik és negye­dik helyén az állat­vé­de­lem és a kör­nye­ze­ti fenn­tart­ha­tó­ság sze­re­pelt. A top 5 indok között sze­re­pelt még a vegán éte­lek ízle­tes­sé­ge és a kíván­csi­ság.

Jobb köz­ér­zet, ener­gi­kus­ság

A kihí­vás során a kitöl­tők több mint fele (51,6 szá­za­lék) tel­je­sen elhagy­ta az álla­ti ere­de­tű éte­le­ket, tehát egy­ál­ta­lán nem fogyasz­tott hús­fé­lé­ket, tej­ter­mé­ke­ket, tojá­sos éte­le­ket, mézet.

Pozi­tív egész­ség­ügyi vál­to­zá­sok­ról a kitöl­tők közel fele, 1161 válasz­adó szá­molt be. Leg­gyak­rab­ban a jobb köz­ér­ze­tet, tisz­tább bőrt, maga­sabb ener­gia­szin­tet, pihen­te­tőbb alvást, vagy épp a javu­ló auto­im­mun­be­teg­sé­ge­ket, keve­sebb puf­fa­dás­ér­zést, eset­leg a fénye­sebb és erő­sebb hajat emlí­tet­ték.

A kihí­vás álta­lá­nos tapasz­ta­la­tai olyan ked­ve­ző­ek vol­tak, hogy a részt­ve­vők 73,2%- való­szí­nű­leg vagy biz­to­san foly­tat­ja a vegán élet­mó­dot janu­ár végez­té­vel is, főként egész­sé­ge meg­őr­zé­sé­ért, javu­lá­sá­ért.

„A Vega­nu­árt első­sor­ban egész­ség­ügyi okok­ból, illet­ve az álla­tok elle­ni erő­szak meg­ál­lí­tá­sa érde­ké­ben kezd­tem el. Egé­szen meg­le­pett, hogy nem­hogy kevés­bé vál­to­za­to­san, hanem épp ellen­ke­ző­leg, vál­to­za­to­sab­ban kezd­tem étkez­ni, mint koráb­ban. Sok­kal tuda­to­sab­ban oda­fi­gyel­tem a bevitt táp­anya­gok­ra. Egy­faj­ta szem­lé­let­vál­to­zás is bekö­vet­ke­zett, a “mit ne egyek” helyett, a “hogyan tud­nék hol­nap vala­mi újat, táp­lá­lót, és fino­mat készí­te­ni” vált jel­lem­ző­vé. A vegán táp­lál­ko­zás­nak köszön­he­tő­en tel­je­sen meg­szűn­tek a koráb­bi emész­té­si prob­lé­má­im, elne­he­zü­lés, puf­fa­dás, és még az arc­bő­röm is szebb lett” — osz­tot­ta meg tapasz­ta­la­ta­it egy másik részt­ve­vő, Lán­cos­Esz­ter.

Vega­nu­ár — Töb­ben hiá­nyol­ták a vegán lehe­tő­sé­ge­ket kör­nye­ze­tük­ben

Az ered­mé­nyek mel­lett a nehe­zí­tő körül­mé­nye­ket sem hagy­ták figyel­men kívül a kér­dő­ív­ben a szer­ve­zők. Bár a leg­több részt­ve­vő azt jelöl­te meg, hogy „nem tapasz­talt sem­mi­lyen nehéz­sé­get” a kihí­vás során, de vol­tak, akik kisebb-nagyobb aka­dá­lyok­kal szem­be­sül­tek. A leg­gyak­rab­ban emlí­tett ész­re­vé­tel, hogy kevés vegán opci­ót talál­tak a kör­nye­ze­tük­ben, vagy, hogy nehe­zen ala­kí­tot­ták ki az új étren­di rutint. Ehhez pél­dá­ul hoz­zá­já­rul­tak olyan ténye­zők is, hogy sok­szor kel­lett átol­vas­ni a ter­mé­kek cso­ma­go­lá­sát, gyak­ran kel­lett ott­hon süt­ni, főz­ni és hiá­nyoz­tak a meg­szo­kott ízek.

Segít­ség a Vega­nu­ár­ban és azután is – pél­dá­ul ízle­tes recep­tek­kel

A Pro­ve több módon is segí­tet­te az élet­mód­vál­tást, töb­bek között az idő­köz­ben 29 ezres közös­ség­gé fej­lő­dött közös­sé­gi cso­port­ban, vala­mint napi edu­ká­ci­ós e‑mailekkel, cik­kek­kel és tovább­ra is elér­he­tő vegán recep­tek­kel. A min­ta­ét­ren­dek­kel és a több mint 300 étel elké­szí­té­si leírá­sá­val a részt­ve­vők 98,8%-a volt elé­ge­dett, ami az eddi­gi leg­jobb arány­nak minő­sül.

„Nagyon tet­szet­tek a moti­vá­ló e‑mailek és a szu­per recep­tek. Rájöt­tem, hogy sok­kal fino­mabb és vál­to­za­to­sabb éte­le­ket főz­he­tek, ame­lyek külön­le­ges­sé teszik a min­den­nap­ja­in­kat. Ami­nek a leg­job­ban örü­lök, hogy a fér­jem is ráér­zett a vega­niz­mus pozi­tív hatá­sá­ra, bár még fogyasz­tunk elvét­ve tojást, halat, de jó úton járunk a vál­to­zást ille­tő­en” – össze­gez­te a tapasz­ta­la­ta­it Magya­ri Eri­ka, az egyik részt­ve­vő.

Bár a Vega­nu­ár véget ért, de az élet­mód­vál­tás szól­hat egy élet­re is. A meg­kér­de­zet­tek több mint fele tovább­ra is foly­tat­ja a vegán élet­mó­dot, mert ked­ve­ző­en hat az egész­sé­gé­re.

„A részt­ve­vők ugyan­olyan lel­ke­sek és hosszú távú vál­to­zást ter­vez­nek, mint ahogy a Pro­ve és a Vega­nu­ár mögöt­ti csa­pat. A leg­jobb szak­em­be­rek­kel dol­go­zunk, akik hisz­nek a cse­lek­vés és az ins­pi­rá­ló pél­da­mu­ta­tás ere­jé­ben. Mi is így élünk és ezt vall­juk, éppen ezért tudunk segí­te­ni mások­nak is a vál­to­zás­ban” – emel­te ki Vida Raul, a Pro­ve és a Vega­nu­ár ala­pí­tó­ja, utal­va arra is, hogy az élet­mód­vál­tás­ban a Vega­nu­ár után is segí­tik mind­azo­kat, akik táp­lál­ko­zá­suk meg­vál­toz­ta­tá­sá­val sze­ret­né­nek ten­ni magu­kért és Föl­dün­kért.

Egy egész­sé­ge­sebb, empa­ti­ku­sabb, fenn­tart­ha­tóbb jövő a cél

Idén első alka­lom­mal a vege­tá­ri­á­nu­sok, vagy­is csak a hús­fé­lé­ket elha­gyó részt­ve­vők egyé­ni és kol­lek­tív hatá­sát is figye­lem­be vet­ték, így pre­cí­zebb mérés készült arról, mek­ko­ra is lehet a Vega­nu­ár­ban bár­mi­lyen módon részt­ve­vők közös ered­mé­nye, jól­le­het a tel­jes, tény­le­ges hatást még ezek a szá­mok is alá­be­csül­he­tik.

912 923-mal keve­sebb állat levá­gá­sá­ra képez­tek keres­le­tet

2 373 600 m²-rel keve­sebb föld­te­rü­let­re volt szük­ség az éte­le­ik elő­ál­lí­tá­sá­hoz

1 862 363 kg-mal keve­sebb szén-dio­xi­dot bocsá­tot­tak ki

1 147 239 859 liter vizet spó­rol­tak meg

„Sok kicsi sok­ra megy és min­den ember dön­té­se hoz­zá­tesz a nagy egész­hez. Ha már csak egy hónap­ra elhagy­ja az álla­ti ere­de­tű ter­mé­kek fogyasz­tá­sát vala­ki, már azzal hoz­zá­já­rult a kör­nye­zet, az álla­tok és az egész­sé­ge meg­óvá­sá­hoz. Minél töb­ben lép­nek rá erre az útra, annál job­bá tehet­jük a vilá­gun­kat. Amint vala­ki meg­ér­ti a vega­niz­mus mögöt­ti oko­kat, egy olyan magasz­to­sabb cél kezd el előt­te lebeg­ni, ami való­ban össze­hoz­za az embe­re­ket. Ez lát­szó­dott a zárt közös­sé­günk­ben, a kam­pány­fil­münk for­ga­tá­sá­nál, az inf­lu­en­ce­rek­kel és a part­ner­cé­gek­kel való közös mun­ka során is. Ugyan­az a nemes cél lebeg a sze­münk előtt, hogy egy egész­sé­ge­sebb, fenn­tart­ha­tóbb és empa­ti­ku­sabb jövőt hagy­junk magunk után” — össze­gez­te a hiva­ta­los Vega­nu­ár kihí­vás szel­le­mi­sé­gét Tóth Eni­kő, a Pro­ve és a Vega­nu­ár mar­ke­ting veze­tő­je.

_{For­rás: Vega­nu­ár}