A szep­tem­ber sok gyer­mek szá­má­ra izgal­mat jelent – új bará­to­kat, új füze­te­ket, friss lehe­tő­sé­ge­ket. De azok­nak, akik nehéz sor­sú csa­lá­dok­ban nőnek fel, az isko­la­kez­dés nem a fej­lő­dés, hanem a hiá­nyok idő­sza­ka. Ezt a prob­lé­mát ismer­te fel a Tűz­csi­ho­ló Egye­sü­let, és indí­tot­ta el „Egy isko­la­tás­ká­nyi remény” című jóté­kony­sá­gi kam­pá­nyát, amely­nek cél­ja: 155 hát­rá­nyos hely­ze­tű gyer­mek szá­má­ra biz­to­sí­ta­ni az isko­la­kez­dés­hez szük­sé­ges esz­kö­zö­ket – de még inkább a biz­ton­ság és esély érzé­sét.

A kam­pány közép­pont­já­ban egy online auk­ció áll, ahol ismert művé­szek, spor­to­lók, média­sze­mé­lyi­sé­gek sze­mé­lyes tár­gya­i­kat aján­lot­ták fel licit­re, hogy támo­gas­sák a gyer­me­ke­ket. A befo­lyó összeg­ből a Tűz­csi­ho­ló Egye­sü­let olyan gye­re­kek isko­la­kez­dé­sét támo­gat­ja, akik­nek szü­lei egy­kor álla­mi gon­do­zot­tak vol­tak, és most az ő gyer­me­ke­ik is veszély­be kerül­het­nek – ha nem kap­nak idő­ben segít­sé­get.

Sztá­rok, spor­to­lók és művé­szek fog­tak össze a gye­re­ke­kért

A kam­pány mögött lenyű­gö­ző össze­fo­gás áll. A részt­ve­vők név­so­ra önma­gá­ban is külön­le­ges: Pres­ser Gábor, Gesz­ti Péter, Bara­bás Éva, Var­ga Mik­lós, Falu­si Mari­ann, Hegyi Bar­ba­ra, Novák Péter, a Muzsi­kás Együt­tes, vala­mint az olim­pi­ai baj­nok kaja­ko­zó Kopasz Bálint is csat­la­ko­zott.

A fel­aján­lott relik­vi­ák való­di kuri­ó­zu­mok:

• Gesz­ti Péter dedi­kált arany­le­me­ze
• Pres­ser Gábor több sze­mé­lyes tár­gya, köz­tük a legen­dás zon­go­ra­szé­ke
• Kopasz Bálint olim­pi­ai baj­no­ki meze
• A világ leg­is­mer­tebb mém­ar­ca, Hide the Pain Har­old (And­rás Ara­tó) által dedi­kált fest­mény
• Rit­ka kon­cert­pla­ká­tok, egye­di műtár­gyak, dedi­kált köny­vek és több sze­mé­lyes emlék

Ezek a tár­gyak nem­csak a gyűj­tők szí­vét dobog­tat­ják meg, hanem kéz­zel fog­ha­tó­vá teszik a támo­ga­tás élmé­nyét: aki lici­tál, az egy konk­rét gyer­me­ket segít eséllyel és reménnyel fel­vér­tez­ni.

A licit már elin­dult – így segít­hetsz te is

A „isko­la­tás­ká­nyi remény” auk­ció 2025. júli­us 15–31. között zaj­lik, tel­jes egé­szé­ben online. Az érdek­lő­dők a kam­pány web­ol­da­lán, illet­ve a Tűz­csi­ho­ló Egye­sü­let közös­sé­gi felü­le­te­in keresz­tül követ­he­tik nyo­mon a fel­aján­lá­so­kat és a licit állá­sát.

Az árve­rés külön­le­ges­sé­ge, hogy a tár­gyak nem csu­pán digi­tá­li­san érhe­tő­ek el – élő­ben is meg­te­kint­he­tők a Művé­sze­tek Völ­gyé­ben, Kapolc­son, júli­us 18–27. között, a Fecs­ke Ado­mány­bolt­ban, melyet a Tűz­csi­ho­ló Egye­sü­let működ­tet.

A Tűz­csi­ho­ló Egye­sü­let kül­de­té­se: meg­sza­kí­ta­ni az örö­költ nél­kü­lö­zés körét

A kam­pány mélyebb cél­ja jóval túl­mu­tat az isko­la­kez­dé­sen. A Tűz­csi­ho­ló Egye­sü­let 2016 óta azon dol­go­zik, hogy meg­sza­kít­sa az álla­mi gon­dos­ko­dás örök­lött kör­for­gá­sát: ne vál­jon auto­ma­ti­ku­san gyer­mek­ott­ho­nok lakó­já­vá az a gyer­mek, aki­nek szü­lei is álla­mi gon­do­zás­ban nőt­tek fel.

Ezért a szer­ve­zet konk­rét csa­lá­do­kat támo­gat abban, hogy saját gyer­me­ke­i­ket maguk nevel­hes­sék fel, sze­re­tet­ben, sta­bi­li­tás­ban, biz­ton­ság­ban – és nem a rend­szer­re bíz­va.

Az isko­la­tás­ka ebben a kon­tex­tus­ban már nem csu­pán tan­szert jelent, hanem jel­ké­pe egy lehe­tő­ség­nek, egy útnak, amit támo­ga­tás­sal be lehet jár­ni.

„Mi fér bele egy isko­la­tás­ká­ba? Egy toll­tar­tó, néhány füzet – és egész éle­tek for­du­ló­pont­jai” – írja a kam­pány szlo­gen­je, amely nem­csak meg­érint, de cse­lek­vés­re is ösz­tö­nöz.

Miért éri meg segí­te­ni – és kinek?

Az ado­má­nyo­zás nem­csak azok éle­tét for­mál­ja át, akik a támo­ga­tást kap­ják – hanem az ado­má­nyo­zó­ét is. A kam­pány lehe­tő­sé­get kínál arra, hogy min­den­ki a saját esz­kö­ze­i­vel vál­jon egy jobb jövő részé­vé: egy lici­tált tárggyal, egy meg­osz­tott poszt­tal, vagy akár egy barát­nak szó­ló aján­lás­sal.

A Tűz­csi­ho­ló Egye­sü­let sze­rint az iga­zi érték nem a tárgy, hanem a mögöt­te álló szán­dék – és min­den egyes meg­töl­tött isko­la­tás­ka annak a bizo­nyí­té­ka, hogy az ember­ség még min­dig közös nyel­vünk.

Kiemelt kép for­rá­sa: