Éle­té­nek 76. évé­ben elhunyt Dr. Kor­dos Lász­ló (1950–2026) pale­on­to­ló­gus, geo­ló­gus, egye­te­mi magán­ta­nár, a föld­tu­do­mány aka­dé­mia dok­to­ra, a Magyar Álla­mi Föld­ta­ni Inté­zet egy­ko­ri igaz­ga­tó­ja, a hazai pale­on­to­ló­gia szak­te­kin­té­lye, aki szá­mos szen­zá­ci­ós fel­fe­de­zést tett az ember­ré válás korai sza­ka­szá­ról. Tudo­má­nyos hír­ne­vét a ruda­bá­nyai ása­tá­sok ala­poz­ták meg, de nép­sze­rű isme­ret­ter­jesz­tő is volt.

Kor­dos pro­fesszor 1974-től 2012-ig dol­go­zott a Magyar Álla­mi Föld­ta­ni Inté­zet­ben. Évti­ze­de­ken keresz­tül volt a múze­um és a könyv­tár veze­tő­je, majd 2007–2010 között az intéz­mény igaz­ga­tó­ja.

Isme­ret­ter­jesz­tő köny­vek tucat­jai fűződ­nek a nevé­hez, töb­bek között az azóta is gyak­ran for­ga­tott 1984-es Magyar­or­szág bar­lang­jai. Az első ötven­mil­lió év, Az embe­ri­ség kez­de­tei, a Sár­kány­gyí­kok, vagy a Ruda­pi­the­cus kuta­tás — Tények és mesék című köte­tek.

Kor­dos Lász­ló több mint 600 szak­mai pub­li­ká­ci­ó­já­ban újon­nan fel­fe­de­zett őslé­nye­ket írt le. Fog­lal­ko­zott az ipoly­tar­nó­ci ősál­la­tok és a mecse­ki Kom­los­a­u­rus-dinó­láb­nyo­ma­i­val, vala­mint a Kár­pát-meden­ce emlős­fa­u­ná­já­nak kiala­ku­lá­sá­val.

Elhunyt Kor­dos Lász­ló a hazai pale­on­to­ló­gia aty­ja

Kor­dos Lász­ló peda­gó­gus­ként gya­kor­la­ti­lag min­den­kit taní­tott, aki ma a szak­má­ban dol­go­zik. 1975-től a Kos­suth Lajos Tudo­mány­egye­tem kül­ső elő­adó­ja és a dok­to­ri isko­la meg­ala­pí­tó­ja volt. 1976-tól az Eöt­vös Loránd Tudo­mány­egye­tem Őslény­ta­ni Tan­szé­kén elő­adó­ként és kon­zu­lens­ként műkö­dött, 1997-től pedig a Szent Ist­ván Egye­tem Állat­or­vo­si Kará­nak alkal­ma­zott zoo­ló­gus sza­kán a pale­zoo­ló­gia elő­adó­ja volt, 2010-től a Nyu­gat-magyar­or­szá­gi Egye­tem Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi Karán taní­tott.

Kor­dos tudo­má­nyos hír­ne­vét a ruda­bá­nyai fel­fe­de­zé­sek ala­poz­ták meg: 1971-től rész vett a világ­hí­rű Ruda­pi­the­cus hun­ga­ri­cus, a “Rudi” körü­li ása­tá­sok­ban, majd 1978-tól már maga irá­nyí­tot­ta azo­kat. Nevé­hez kötő­dik töb­bek között a “Gabi” név­re keresz­telt, 1999-ben meg­ta­lált 10 mil­lió éves kihalt, ember­sza­bá­sú ősma­jom leírá­sa is. A Ruda­pi­the­cus hun­ga­ri­cus hatal­mas szen­zá­ci­ót és nem­zet­kö­zi figyel­met kel­tett, láto­ga­tók ezrei tekin­tet­ték meg a lele­te­ket, cím­la­po­kon jelent meg Rudi, az ása­tás pedig éve­ken keresz­tül ame­ri­kai-kana­dai-magyar kopro­duk­ci­ó­ban foly­ta­tó­dott.

Kor­dos Lász­ló min­dig szí­ve­sen, szí­ne­sen és köz­ért­he­tő­en beszélt a leg­újabb tudo­má­nyos fel­fe­de­zé­sek­ről, ren­ge­teg rádió- és tévé­mű­sor, újság állan­dó sze­rep­lő­je volt. Szer­kesz­tő­bi­zott­sá­gi tag­ja a Nati­o­nal Geo­gra­phic Magyar­or­szág­nak és a Ter­mé­szet Vilá­ga maga­zin­nak, nagy sike­rű elő­adá­so­kat tar­tott pél­dá­ul a Min­den­tu­dás Egye­te­mén. 2010-ben a tudo­má­nyos újság­írók Az év ismer­tet­ter­jesz­tő tudó­sa díj a csil­lag­gal cím­mel tün­tet­ték ki.

Magam még ma is külö­nös kész­te­tést érzek, hogy embe­rek előtt sze­re­pel­jek. Nagy­sze­rű érzés, ami­kor mon­da­ni­va­lóm értő fülek­re talál, ami­kor az ifjak­nak, dok­to­rand­uszok­nak nyit­ha­tok táv­la­to­kat, miköz­ben tőlük ren­ge­te­get tanul­ha­tok. /Dr. Kor­dos László/