Míg a leg­több ötéves gyer­mek­nek a leg­na­gyobb gond­ja a játék, Zalán és Ven­cel szá­má­ra a min­den­na­pok részé­vé vált a bizony­ta­lan­ság. Édes­any­juk, a 35 éves Gabi, havi keve­sebb mint 80 ezer forint­ból pró­bál­ja meg­te­rem­te­ni a biz­ton­sá­got ott, ahol a falak­ból is a hideg árad. Most Soma Mama­gé­sa és az álta­la élet­re hívott Segí­tek egy csa­lá­dot civil össze­fo­gás igyek­szik esélyt adni nekik a túl­élés­re.

Haj­dú-Bihar megye egyik kis­te­le­pü­lé­sén a csend nem a nyu­gal­mat, hanem a kiszol­gál­ta­tott­sá­got jel­zi. Gabi, az élet­erős, de beteg­ség­gel és kilá­tás­ta­lan­ság­gal küz­dő anyu­ka két ötéves kis­fi­á­val él egy albér­let­ben, amely bár­me­lyik pil­la­nat­ban elvesz­het.

Tör­té­ne­tük nem egye­di, de a mély­sé­ge még­is mell­be vágó: a csa­lád havi bevé­te­le mind­össze 77.900 forint, ami­hez csak alkal­man­ként adó­dik némi idény­mun­ka.

A csa­lád hely­ze­tét egy koráb­bi pár­kap­cso­lat­ból vissza­ma­radt, foj­to­ga­tó adós­ság­spi­rál teszi szin­te kilá­tás­ta­lan­ná. Gabi kezes­társ­ként több mint hat­mil­lió forin­tos CSOK-tar­to­zást örö­költ, emel­lett elma­radt köz­üze­mi szám­lák és sze­mé­lyi köl­csö­nök nehe­zí­tik a min­den­na­po­kat. Az éle­lem­re alig jut, a tél pedig újabb ellen­sé­get hozott: a tűzi­fa hiá­nyát. A gye­re­kek esti für­de­té­se­kor a ház már fájó­an hűvös, a sok köl­tö­zés során tönk­re­ment búto­rok pedig las­san a funk­ci­ó­ju­kat is elvesz­tik.

Soma Mama­gé­sa ismét a jó ügy mel­lé állt, ezút­tal Haj­dú-Bihar megyé­ben

A csa­lád segély­ki­ál­tá­sa elju­tott Soma Mama­gé­sá­hoz is, aki nem­csak hírt ad a tra­gé­di­á­ról, hanem aktív gyűj­tés­be is kez­dett. Az elő­adó­mű­vész követ­ke­ző fel­lé­pé­se­it – Buda­pes­ten és Sárán­don – hasz­nál­ja fel arra, hogy ado­má­nyo­kat gyűjt­sön és jut­tas­son el köz­vet­le­nül az édes­anyá­hoz.

“Én több min­dent viszek nekik, de szük­ség van a közös­ség ere­jé­re is” – fogal­ma­zott közös­sé­gi olda­lán a művész­nő, kiemel­ve, hogy a csa­lád­nak első­sor­ban tar­tós élel­mi­szer­re, tűzi­fá­ra és meg­fe­le­lő mére­tű ruhá­zat­ra van szük­sé­ge.

Hogyan segít­hetsz?

A segély­szer­ve­ze­tek és az önkén­te­sek lis­tá­ja konk­rét igé­nye­ket tar­tal­maz. Ha van feles­le­ges, jó álla­po­tú búto­rod vagy gyer­mek­ru­hád, az aláb­bi­ak­ra van a leg­na­gyobb szük­ség:

• Ruhá­zat: 104–105-ös kis­fiú ruhák, 28/29-es cipők; S‑es női ruhák és 36/37-es cipők.
• Bútor: Két szimp­la ágy vagy egy fran­cia­ágy a fiúk­nak, vala­mint ruhás­szek­rény.
• Lét­fenn­tar­tás: Tar­tós élel­mi­szer és tűzi­fa.

Az ado­má­nyo­kat sze­mé­lye­sen is le lehet adni:

1. Feb­ru­ár 11-én Buda­pes­ten, a MÚOSZ szék­há­zá­ban tar­tott közön­ség­ta­lál­ko­zón.
2. Feb­ru­ár 12-én Sárán­don, a művész­nő esti elő­adá­sa előtt.

Azok, akik távol élnek, de anya­gi­lag hoz­zá tud­ná­nak járul­ni a csa­lád adós­ság­ren­de­zé­sé­hez vagy a lak­ha­tá­suk sta­bi­li­zá­lá­sá­hoz, a Segí­tek egy csa­lá­dot szer­ve­ze­ten keresz­tül köz­vet­le­nül is támo­gat­hat­ják Gabit és az ikre­ket. Egy kis­fiú moso­lya nem kerül­het mil­li­ók­ba, de a biz­ton­sá­ga most ennyin múlik. Egy tál meleg étel vagy egy zsák ruha nekünk talán apró­ság, nekik viszont a reményt jelent­he­ti egy újra­kez­dés­hez.