A fize­té­si meg­ha­gyás egy jogi eljá­rás, ame­lyet akkor indí­ta­nak, ami­kor egy köve­te­lés nem kerül meg­fi­ze­tés­re. A fize­té­si meg­ha­gyás cél­ja, hogy jogi úton köte­lez­ze a felet a tar­to­zá­sa ren­de­zé­sé­re. A doku­men­tu­mot köz­jegy­ző bocsát­ja ki, és min­den eset­ben kéz­be­sí­tés­re kerül a köte­le­zett részé­re. Dr. Szo­bosz­lai Ani­ta ügy­véd­nő írá­sa.

Talán úgy vél­jük, hogy pusz­tán egy leve­le­zés­ről van szó és nem lesz­nek követ­kez­mé­nyei, ha adott eset­ben figyel­men kívül hagy­juk vagy egész egy­sze­rű­en kés­lel­tet­ve rea­gá­lunk rá. Ahogy azt a beve­ze­tő­ben is írtam, egy jogi eljá­rás­ról beszé­lünk, ezért is fon­tos, hogy meg­fe­le­lő komoly­ság­gal áll­junk hoz­zá. Több fon­tos lépést is figye­lem­be kell ven­ni ennek keze­lé­sé­re, ame­lye­ket az aláb­bi­ak­ban rész­le­te­sen ismer­te­tek.

Fize­té­si meg­ha­gyást kap­tunk — ezt tegyük

Sok eset­ben tapasz­ta­lom, hogy a köte­le­zett nem veszi át a kül­de­ményt, azon­ban azt fon­tos tud­ni, hogy amennyi­ben „nem keres­te” jel­zés­sel érke­zik vissza a kül­de­mény a köz­jegy­ző­höz, kéz­be­sí­té­si véle­lem kerül meg­ál­la­pí­tás­ra és a fize­té­si meg­ha­gyás jog­erő­re emel­ke­dik, ezál­tal vég­re­hajt­ha­tó­vá válik.

#1. Vegyük át és néz­zük is meg annak tar­tal­mát

Első és leg­fon­to­sabb lépés, hogy vegyük át és néz­zük is meg annak tar­tal­mát. Olvas­suk el ala­po­san a fize­té­si meg­ha­gyás tar­tal­mát. A doku­men­tum­ban sze­rep­lő infor­má­ci­ók segí­te­nek abban, hogy meg­ért­sük, miért kap­tuk, mikor és milyen összeg­ben tar­to­zunk.

A fize­té­si meg­ha­gyás tar­tal­maz­za az aláb­bi­a­kat: a köve­te­lés össze­gét, a köve­te­lés indo­kát (melyik szer­ző­dés alap­ján kelet­ke­zett a tar­to­zás), a köve­te­lés jogo­sult­ját.

#2. Vizs­gál­juk meg, hogy jogos lehet‑e a köve­te­lés

Miu­tán elol­vas­tuk a fize­té­si meg­ha­gyást, érde­mes ala­po­san átgon­dol­ni, hogy való­ban tartozunk‑e az adott összeg­gel. Ha bizony­ta­la­nok vagyunk a köve­te­lés jogos­sá­gát ille­tő­en, érde­mes ellen­őriz­ni a követ­ke­ző­ket: van‑e olyan szer­ző­dé­sünk, amely alap­ján a köve­te­lés jogos; a köve­te­lés tar­tal­mát, pél­dá­ul a szol­gál­ta­tott ter­mé­ket vagy szol­gál­ta­tást, és annak kifi­ze­té­sét.

Azt is érde­mes végig­gon­dol­ni, hogy van‑e eset­leg már vala­mi­lyen más meg­ál­la­po­dá­sunk a hite­le­ző­vel a tar­to­zás ren­de­zé­sé­re, vala­mint érde­mes az elévü­lé­si időt is szám­ba ven­ni, a köve­te­lé­sek fősza­bály sze­rint (néhány kivé­tel ter­mé­sze­te­sen van) 5 év alatt évül­nek el.

Fon­tos tisz­táz­ni a köz­jegy­ző nem vizs­gál­ja a kére­lem alap­já­ul szol­gá­ló doku­men­tu­mo­kat, sem az elévü­lé­si időt.

Ha a köve­te­lés jogos, akkor nincs mit ten­ni, a tar­to­zást ren­dez­ni kell. Rész­let­fi­ze­tés igény­lé­sé­re is van lehe­tő­sé­günk. Ha viszont úgy érez­zük, hogy a köve­te­lés jog­ta­lan, fon­tos lépé­se­ket kell ten­nünk.

#3. Ellent­mon­dás a fize­té­si meg­ha­gyás ellen

Ha úgy érez­zük, hogy a fize­té­si meg­ha­gyás nem jogos, akkor ellent­mon­dást nyújt­ha­tunk be. Az ellent­mon­dást 15 napon belül kell elő­ter­jesz­te­ni a köz­jegy­ző előtt- ez tör­tén­het pos­tai levél­ben, de akár szó­ban is‑, külön­ben a a fize­té­si meg­ha­gyás jog­erő­re emel­ked­het, és elren­del­he­tik a vég­re­haj­tá­sát.

Az ellent­mon­dás benyúj­tá­sá­hoz nem szük­sé­ges jogi kép­vi­se­let, de ha nem vagyunk biz­to­sak abban, hogy hogyan tegyük meg, érde­mes jogász­tól taná­csot kér­ni.

Ha nem rea­gá­lunk a fize­té­si meg­ha­gyás­ra, és nem ren­dez­zük a tar­to­zást, akkor a jogo­sult kérel­mé­re a köz­jegy­ző elren­del­he­ti a vég­re­haj­tá­si eljá­rást. A vég­re­haj­tá­si eljá­rás az ille­té­kes önál­ló bíró­sá­gi vég­re­haj­tó előtt kerül majd lefoly­ta­tás­ra.

Ter­mé­sze­te­sen a fize­té­si meg­ha­gyá­si eljá­rás során is van lehe­tő­ség jog­or­vos­lat­ra, viszont a jog­erő meg­ál­la­pí­tá­sa után már csak spe­ci­á­lis lehe­tő­sé­gek áll­nak ren­del­ke­zés­re, ezért is fon­tos kihang­sú­lyoz­ni, hogy amennyi­ben nem tart­juk jogos­nak a köve­te­lés min­den­képp határ­időn belül szük­sé­ges ellent­mon­dást benyúj­ta­ni.

Ellent­mon­dás ese­tén az eljá­rás per­ré ala­kul, a kérel­me­ző­nek a per­ré ala­ku­lás meg­ál­la­pí­tá­sa után kere­se­tet tar­tal­ma­zó ira­tot szük­sé­ges benyúj­ta­nia az ille­té­kes bíró­ság részé­re. Ezt köve­tő­en az eljá­rás már a bíró­sá­gon fog foly­ta­tód­ni, ahol a bíró­ság már vizs­gál­ni fog­ja a köve­te­lés alap­já­ul szol­gá­ló ira­to­kat és hivat­ko­zás ese­tén az elévü­lés kér­dé­sét is.

Ha nem vagyunk biz­to­sak abban, hogyan kell eljár­nunk, vagy ha bonyo­lult jogi kér­dé­sek merül­nek fel, min­dig érde­mes szak­em­ber segít­sé­gét kér­ni. A fize­té­si meg­ha­gyás­nak a jog­erős íté­let­tel egyen­ér­té­kű hatá­lya van, ezért vég­re­hajt­ha­tó, emi­att sem sza­bad figyel­men kívül hagy­ni azt.

Összeg­zés

A fize­té­si meg­ha­gyás ahogy a nevé­ből is adó­dik fize­té­si köte­le­zett­sé­get kelet­kez­tett­he­tő doku­men­tum. Ha meg­kap­juk, fon­tos, hogy ala­po­san átnéz­zük, hogy jogos‑e a köve­te­lés, és hogy milyen lépé­se­ket kell ten­nünk. Az ellent­mon­dás benyúj­tá­sa, a tar­to­zás ren­de­zé­se vagy rész­let­fi­ze­tés kér­vé­nye­zé­se mind fon­tos lépé­sek a jogi követ­kez­mé­nyek elke­rü­lé­se érde­ké­ben. Ha nem biz­to­sak vagyunk a helyes eljá­rás­ban, érde­mes ügy­vé­di segít­sé­get kér­ni.

Dr. Szo­bosz­lai Ani­ta

_{Kiemelt kép for­rá­sa: Can­va — Pexels by RDNE Stock Pro­ject}