Egy másik énem – Amikor a gyógyulás nem bennünk, hanem mögöttünk kezdődik
Három barátnő mélyre ható gyógyulástörténete a Netflixen, ahol a válaszok nem bennünk, hanem mögöttünk, az ősök történetében rejtőznek.
Vannak alkotások, amik szórakoztatnak és vannak olyanok, amelyek megváltoztatják, ahogyan önmagadra nézel. Az Egy másik énem (eredeti török nevén Zeytin Ağacı, vagyis Olajfa) az utóbbiak közé tartozik. Erdős Renáta írása.
Ez a Netflix számára készült török romantikus drámasorozat 2022. július 28-án jelent meg, a forgatókönyvét Nuran Evren Şit írta, főszereplői Tuba Büyüküstün, Seda Bakan és Boncuk Yılmaz. A sorozat mögött egy személyes történet húzódik meg, a forgatókönyvíró, Nuran Evren Şit apja elvesztése után kezdett el részt venni családállítási üléseken, hogy feldolgozza a gyászát. Ebből a belső utazásból született meg a három évados, 24 epizódos sorozat, amelynek záró évada 2026. június 24-én jelent meg a Netflixen.
Az olajfa metaforája: gyökerek és koronák
Az első évad negyedik epizódjában derül ki, miért viseli a sorozat az Olajfa nevet. Zaman kivezeti az eleinte hitetlenkedő Ada doktornőt az olajfaligetébe, ahol egy beteg fát gondoz, és elmagyarázza neki, hogy a mély, öreg gyökerek és a föld feletti világ állapota pontosan olyan, mint az emberi élet és a családi rendszerek működése. Ez a metafora tökéletes. Az olajfa évszázadokig él, gyökerei mélyre nyúlnak. A korona, amit mindenki lát, csak tükörképe annak, ami lent, a sötétben zajlik. Ha a gyökerek betegek, a fa szenved, ha valaki nem nyúl a gyökerekhez, hiába metszi a lombkoronát. Így vagyunk mi is az őseinktől örökölt mintákkal.
A három barátnő útja: Ada, Sevgi és Leyla
A sorozat három barátnő köré épül: Ada (Tuba Büyüküstün) sebész, Sevgi (Boncuk Yılmaz) ügyvéd, és Leyla (Seda Bakan) influenszer és háziasszony. Sevgi egészségügyi problémái miatt egy nap az égei tengerpart festői városában, Ayvalıkban találják magukat.
Mindhárom nő más sebet hordoz magában, és a sorozat zseniális bátorsággal mutatja meg, hogy ezek a sebek nem véletlenek és nem is személyes kudarcok. Ada esetében az látszik, hogyan ismételjük tudatlanul a családban látott szerelmi mintákat. Sevgi betegségén keresztül a sorozat azt sugallja, hogy a testi tünetek mögött kimondatlan családi fájdalom húzódhat. Leyla útja arról szól, hogyan gyógyíthat az ősök elismerése és tisztelete, még akkor is, ha mások nem értik ezt.
Zaman az idő embere
A három nő Ayvalıkban találkozik egy különös figurával, Zamannal, aki egy családállítási terapeuta. A neve nem véletlen, a török zaman szó időt jelent. Ő az az ember, aki segít visszamenni az időben, hogy megértsük, mi öröklődött onnan. Zaman egy konstellációs ülésen Selimnek, Ada férjének is megmutatja, hogy egy gyerekkori földrengés, amelyben az anyja meghalt, az egész felnőtt életét meghatározta, pontosabban a merevségét a kapcsolataiban, és a túlzott elvárásait. Selim ezt nem akarja elfogadni. A gyógyulás nem mindig jön el akkor, amikor szeretnénk.
Mi az a családállítás?
A sorozat középpontjában álló terápiás módszer neve: családállítás, Bert Hellinger német pszichoterapeuta fejlesztette ki az 1980-as években, miután 16 évet töltött a dél-afrikai zulu nép körében, akiknek az ősök iránti mély tisztelete és szellemi hagyományai mélyen megérintették.
A módszer egy olyan terápiás eszköz, amely láthatóvá teszi a jelenre és a múltra ható láthatatlan hatásokat, lehetővé téve ezek felismerését és elismerését.
Különösen olyan esetekben hasznos, ahol a trauma nem nyilvánvaló, mivel feltárhat olyan generációs sebeket, amelyekről az érintett személy nem is tud. A csoportos üléseken résztvevők képviselik az ismeretlen családtagokat és valami megmagyarázhatatlan folyamat révén valódi érzelmeket élnek át, amelyek feltárják az elrejtett igazságokat. A módszer a morfogenetikus mező fogalmára épül, a kollektív emlékezet és érzelem egy közös terére.
Az epigenetika, amikor a tudomány igazolja az érzést
A sorozat egyik legmerészebb és legizgalmasabb vonulata, ahogyan a transzgenerációs trauma tudományos hátterét is bemutatja. A második évadban Ada orvosként a generációs trauma orvostudományban való alkalmazhatóságát kutatja, és a sorozat hivatkozik Mark Wolynn Nem veled kezdődött (It Didn't Start With You) című könyvére is, amely az örökölt familáris trauma forrásának felkutatásáról szól.
A stanfordi sejtbiológus, Bruce Lipton munkájára támaszkodva a sorozat megmutatja, hogy a sejtemlékezet, beleértve a krónikus negatív érzelmeket, mint a félelem és a harag, az anyaméhben átadódhat a születendő gyereknek. Ezt azóta más kutatók is megerősítették.
Rachel Yehuda holokauszt-túlélők gyermekein végzett vizsgálatai kimutatták az átváltozott kortizolmintázatot – a test stressz-aláírását – amely epigenetikai markereken keresztül öröklődött, nem pedig történeteken át. A gyerekek egy olyan trauma jelét hordozták, amelyet sohasem éltek át. Ez az, amiről a sorozat az olajfával szól. Lehet, hogy valaki szereti a napraforgókat és nem tudja, miért. Talán valamelyik dédszülője szerette, és a sejtjei emlékeznek rá.
Mit tanít ez a sorozat?
Az Egy másik énem nem egyetlen témáról szól. Olyan, mint egy gazdag, több rétegű tanítás, amelyből mindenki mást emel ki. Íme a legfontosabb mélységek:
Transzgenerációs minták felismerése. A sorozat arra késztet, hogy gondolkodj el, hogyan befolyásolja a múlt a jelent. Sokan felismerik, hogy bizonyos dolgok – félelmek, kapcsolati minták, betegségek – az ősöknél is megjelentek, és ciklusokban ismétlődnek. Ezek a ciklusok azonban megtörhetők.
A kizárt családtagok visszafogadása.
A sorozat feltárja, hogy ha valakit kizárunk a családi emlékezetből (elhallgatjuk, letagadjuk, elfelejtjük) az a hiány a következő generációban valamilyen formában megjelenik. Az elismerés gyógyít.
A láthatatlan lojalitások. A karakterek tudattalanul hordoznak magukban kötelezettségeket, amelyek történelmi eseményekhez kötnek, például az 1923-as görög-török lakosságcseréhez kapcsolódó ősök sorsához.
A testi tünetek és a lelki örökség összefüggése. Az egyik szereplőnek kézremegése van, amelynek gyökere egy ős tragédiájában keresendő – példa arra, hogyan jelenhet meg a test szintjén egy generációkkal korábbi esemény.
A belső gyermek munkája. A sorozat nem kerüli meg a gyerekkori sérülések feldolgozásának fontosságát sem, azt, hogy a bennünk élő kis fiú vagy kis lány mit hordoz magában máig.
Miért különleges mindez?
Ez a sorozat olyan mélységben tárgyalja a viselkedési ciklusok gyökereit, amelyre a filmiparban alig van példa. Konkrét eseteken keresztül, mint például a víziszony, kézremegés, hűtlenség elfogadása vagy elutasítása, szeretetvágy, mutatja meg, hogy mi rejtőzik ezek mögött. A forgatási helyszín, Ayvalık (az Égei-tenger partján fekvő festői kisváros) maga is szereplő lesz, a tenger, az olajfák, a kövek mind a mélység és az idő metaforái.
Kinek ajánlom?
Az Egy másik énem mindenkinek szól, aki valaha feltette magának a kérdést, hogy miért ismétlődnek ugyanazok a minták az életemben? Miért félek ettől? Miért vonzódom azokhoz, akik bántanak? Szól azoknak is, akik még soha nem tették fel ezt a kérdést, mert talán éppen ez a sorozat lesz az első alkalom. Ez a sorozat nem csak szórakozás, ez egy tükör. Ha bátran nézel bele, talán meglátod benne nemcsak önmagadat, hanem mindenkit, aki előtted élt és akinek a nyomát a sejtjeidben hordozod. Az Egy másik énem (Zeytin Ağacı) mindhárom évada elérhető a Netflixen.