nap
óra
perc
cikk-kepek-2021-800x445-2

Ispán Dávid: “Hogy let­tem kuta­tó­ve­gyész?!” – pálya­vá­lasz­tá­si dilem­ma

Hirdetés

Van­nak még emlé­ke­id azok­ról az idők­ről, ami­kor egye­te­met kel­lett válasz­ta­nod? Abban meg­egyez­he­tünk, hogy komoly dön­tés, és talán fel­nőtt éle­tünk leg­el­ső ilyen volu­me­nű válasz­tá­sa volt. Min­den­kit más moti­vált, volt akit az egó­ja vitt elő­re, de akad­tak évfo­lyam­tár­sak, akik­nek a meg­él­he­tést kel­lett válasz­ta­ni, és inkább mun­kát keres­tek, de vol­tak olya­nok is, akik egy peda­gó­gus miatt válasz­tot­tak maguk­nak élet­re­szó­ló hiva­tást. Ispán Dávid kuta­tó­ve­gyész vissza­em­lé­ke­zé­se.

Koráb­ban már írtam róla, hogy milyen volt nekem a közép­is­ko­la, hogy mennyi­re hadi­lá­bon áll­tam a kémi­á­val. Emlék­szem, hogy az egye­te­mi fel­vé­tel­ről szó­ló levél meg­ér­ke­zé­se után nagyon izga­tott vol­tam. Elmen­tem a gólya­tá­bor­ba, ott vol­tam a kol­lé­gis­ták­nak szó­ló ren­dez­vé­nyen, majd elkez­dő­dött az egye­te­mi okta­tás. Sok ember­től hal­lot­tam a TDK-ról, azaz a Tudo­má­nyos Diák­kö­ri Kon­fe­ren­ci­á­ról. Elmond­ták, hogy azon kívül, hogy órák­ra járok, be kell men­ni egy tan­szék­re és ott bekap­cso­lód­ha­tok a kuta­tá­sok­ba. Elő­ször azt gon­dol­tam, hogy nekem erre nin­csen szük­sé­gem, épp elég időt vesz el a tanu­lás, vala­mi­kor pihen­ni is kell. Na meg nem is sze­ret­nék mes­ter­szak­ra men­ni. Legyen meg az alap­sza­kos dip­lo­ma aztán irány a mun­ka­erő­pi­ac.

Másod­éves korom­ban hall­gat­tam bio­ké­mi­át és az okta­tó, aki tar­tot­ta lenyű­gö­zött: az elő­adó­ké­pes­sé­ge, a szak­mai tudá­sa, a tekin­té­lye. Elha­tá­roz­tam, hogy ha majd ott leszek, akkor az ő téma­ve­ze­té­se mel­lett sze­ret­ném meg­ír­ni a szak­dol­go­za­to­mat. Ebből kifo­lyó­lag utá­na néz­tem, hogy milyen kuta­tás­sal fog­lal­ko­zik. Volt egy két téma, ami nagyon tet­szett, érde­kes­nek tűnt: szte­ro­i­dok, gyógy­szer­ha­tó­anya­gok, rék­el­le­nes sze­rek.  Kér­tem tőle egy kon­zul­tá­ci­ót, hogy legyen ked­ves elmon­da­ni, hogy egy ilyen kuta­tás mit is jelent. Több­ször is beszél­get­tünk, és fel­mér­te a szak­mai tudá­so­mat, lel­ke­se­dé­se­met. Aztán azon kap­tam magam, hogy a máso­dik év ele­jén már bent vagyok a kuta­tó labor­ban egy dok­to­ran­dusz hall­ga­tó­val és részt veszek a kuta­tás­ban. 

A kuta­tás lénye­gé­ben egy nyo­mo­zás, sötét­ben tapo­ga­tó­dzás.

Ami­kor egy, a tan­terv­ben köte­le­ző labor­gya­kor­la­tot tel­je­sí­tek, akkor egy jól bejá­ra­tot mun­kát vég­zünk el, ahol a gya­kor­lat­ve­ze­tő tud­ja, hogy milyen ered­ményt kell kap­nunk. A kuta­tás ezzel szem­ben egy olyan mun­ka, ahol a főnö­köm főnö­ke sem tud­ja, hogy mi lesz annak a vég­ki­fej­le­te, pusz­tán a kémi­ai tudá­sunk­ra hagyat­koz­ha­tunk és külön­bö­ző jelek­ből, nyo­mok­ból vezet­jük vissza, hogy mi tör­tént. 

Rend­kí­vü­li módon élvez­tem az isme­ret­len fel­fe­de­zé­sét. Olyan mole­ku­lá­kat állí­tot­tam elő, ame­lyet a vilá­gon raj­tam kívül még soha sen­ki sem. 

Azt is hagy­ták, hogy ha van saját ötle­tem, akkor azt sza­ba­don kipró­bál­has­sam. Ezzel tény­leg maga­mé­nak érez­tem a kuta­tást. Na meg az a miliő és a han­gu­lat, a tisz­ta labor­esz­kö­zök csil­lo­gá­sa leír­ha­tat­lan érzés volt. Az alap­szak végé­re két Tudo­má­nyos Diák­kö­ri Kon­fe­ren­ci­án is vészt vet­tem, mind­két alka­lom­mal első helye­zést értem el, és beju­tot­tam az orszá­gos kon­fe­ren­ci­á­ra. Ez adta meg a löke­tet, hogy jelent­kez­zek mes­ter­szak­ra. A mes­ter­dip­lo­ma meg­szer­zé­se köz­ben is foly­tat­tam a kuta­tást: az orszá­gos kon­fe­ren­ci­án har­ma­dik helye­zést értem el, majd vol­tam több nem­zet­kö­zi vegyé­sze­ti kon­fe­ren­ci­án is, ahol a szak­ma leg­na­gyobb­jai hall­gat­ták meg a mun­ká­mat, vala­mint pub­li­kál­tam egy nem­zet­kö­zi angol nyel­vű szak­lap­ba is. Ezek együt­te­se segí­tett meg­hoz­ni azt a dön­tést, hogy igen, én kuta­tás­sal sze­ret­nék ezen túl fog­lal­koz­ni, így a mes­ter­szak elvég­zé­sét köve­tő­en jelent­kez­tem az egye­tem dok­to­ri isko­lá­já­ba, ahol most vagyok har­mad­éves dok­to­ran­dusz.

Nos ez az én tör­té­ne­tem, és így lett belő­lem kuta­tó vegyész. Ha a közép­is­ko­lá­ban nem olyan tanárt kapok, mint ami­lyet, akkor most nem tart­hat­nék itt, és ezért vég­te­le­nül hálás vagyok. Bár­ki, bár­mit mond, egy tanár­nak igen is meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pe van a gye­rek éle­té­ben, mert ki tud­ja, milyen irány­ba moz­dít­ja el őket.

kiemelt kép: Can­va

Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads

Ispán Dávid további írásai

Úgy gondoljuk még ezek az írásaink is érdekelnek téged

Kövesd oldalunkat!

Ahhoz, hogy ne maradj le semmiről kövesd a WakeUp Magazin oldalait Facebook-on és Instagram-on is! Így elsőként vehetsz részt nyereményjátékainkon is!