Az embereket mindig is foglalkoztatta a fizikai valóságon, érzékeken túli tapasztalás, főként, ha olyannal találkoztak, amire nem találtak magyarázatot és igazolást. Hiedelmek, babonák, tudományos magyarázatok szent háromságában valahol ott rejlik a bizonyosság. Hol húzódik meg a határ? Mi teremjük a tapasztalásainkat vagy csupán érzékelőivé válunk egy olyan univerzális létezőnek, ami megteremti számunkra a valóságunkat? Az a valóság az elménkben tárolt információk szűrőjén keresztül ölt testet vagy maga is formálja őket? Petre Anett coach, kineziológus, tréner írása.
E szerteágazó témát tekintve most az online közösségi térben újra népszerűvé váló „Azért nem tudsz valakit kiverni a fejedből, mert … ő is gondol rád; lelki társak vagytok; karmikus kapcsolat van köztetek, dolgotok van egymással” témáját járom körbe. Vélhető igazságait felfedezendő, a benne rejlő lehetőségek és veszélyek feltérképezésével.
Mi áll az élmény mögött?
Amennyiben bármelyik mondat vagy akár több is felbukkant már az életedben, vagy épp most küzdesz ilyen megélésekkel, akkor ez a cikk kiemelten neked szól:
- „Nem tudom kiverni a fejemből.”
- „Többször álmodom vele.”
- „Hirtelen eszembe jut, szinte a semmiből.”
- „Indokolatlan érzéseim, gondolataim támadnak.”
- „Hozzá kapcsolódó zene, illat többször jelenik meg a mindennapokban.”
- „Nosztalgia. A múlt bizonyos eseményeit újra és újra lejátszom fejben.”
- „Előrevetített, valótlannak tűnő eseményeket álmodok meg vele kapcsolatban.”
A fenti élmények korántsem egyediek. Ezek hátterében — spirituális megközelítéssel ránézve -, az érzékenységnek azon formája áll, amivel mindenki rendelkezik. Eltérő intenzitással, kiterjedéssel és fókuszcsoporttal. A fókuszcsoport alatt ez esetben azt értem, hogy embereként nagyon eltérő, hogy kiknek az állapotát vagyunk képesek érzékelni, lehívni. Legtöbb esetben nem szándékosan történik mindez. Nem egy konstans állapotról van szó. Változó az intenzitása, a megélési formája, az érzékelés kiterjedése. Egyénenként ez is változó. Gyakoribb, hogy igazán közeli ismerősökre, barátokra és szeretett közegre korlátozódik ez a fajta érzékeken túli tapasztalás.
Az is gyakori, hogy valaki egész élete során nem tapasztal még csak hasonlót sem. Nem tartozik ezen élete tapasztalásai közé. Nem volt itt az ideje, nem volt rá szüksége, nem volt dolga vele. Az is előfordulhat, hogy valaki egy emberöltőre levetítve egy-két esetben találkozik ezzel. Annyira lefoglalja a fizikai valóság, az öt érzékszervi csatornázás (szaglás, tapintás, hallás, látás, ízlelés), hogy egyéb ingerek már nem kerülnek feldolgozásra. Ez nem jelenti azt, hogy nem érik ingerek – azt jelenti, hogy nem tudja feldolgozni, értelmezni, azaz nem jut el arra fokra és szintre az élményanyag, hogy a rendelkezésre álló érzékszervi eszközökön keresztül leképződjön az elme számára. Tudatosodjon benne. Ettől függetlenül az ingerek hatására egyéb tünetek és tünetegyüttesek is megjelenhetnek.
A fentiek nem jelentik azt, hogy egy ilyen ember nem lehet érdeklődő a téma iránt. Nagyon is érdeklődhet. Tájékozódhat, kutakodhat, számos forrásból merítve. Az, hogy a tapasztalás ebben a formában elkerüli, annak számos oka lehet. A félelem, a felkészületlenség, az éretlenség, a vágy – a racionális gondolkodás korlátjai között nem engedik meg a szabadságot ahhoz, hogy valós megtestesülését engedje a maga természetességében létezni. Ez is teljesen rendjén van, azt szolgálja, hogy jelen életét az általa biztosnak, biztonságosnak tartott és feldolgozható keretek között tartsa.
A tapasztalás nem válogat.
Olyan személyeket is elér, akik szkeptikusnak vallják magukat, a visszacsatolás elengedhetetlen számukra ahhoz, hogy az ilyen jellegű eseményeket elfogadottá tegyék akár önmaguk számára is. A tapasztalás nem válogat, a tekintetben sem, hogy kinek mi a foglalkozása, hány éves és hogy milyen traumákon ment keresztül. A trauma mindenki számára mást jelent, más a feldolgozási, megküzdési eszköztára, így most nem térek ki ennek boncolgatására.
Nem kapcsolódik szorosan a mentális állapothoz sem. Mentálisan egészségesnek mondható, stabil éntudattal, önmagát középpontjában érző személyek tapasztalási tárházába is bekerülnek a fenti élmények. Nincs nemhez kötöttség. Az élmény megosztása – a nemek közötti különbségre fókuszáltan – ügyféltapasztalataim alapján írom mindezt, elsősorban a nemi szerepek kondicionáltságából fakad.
Az érzékelésnek nincs köze ahhoz, hogy kinek milyen a belső-drive-ja, azaz, mi a belső mozgatórugója. Nem kapcsolódik szorosan a személyiséghez sem. Attól, hogy valaki jólelkű, előzékeny, humánbeállítottságú még nem jelenti azt, hogy életének időszakos vagy állandó kísérője lesz mindaz, amiről ebben a cikkben még szó esik.
Semmi köze nincs a spirituális vonzódáshoz, a segítő-támogatói szakmához és kapcsolt hivatásokhoz. Nem kritériuma és feltétele.
Más esetekben viszont ezen képesség – ötvözve akár több, egyéb képességgel – kiélezetten és érzékelhetően jelen van a mindennapokban. Azoknál az embereknél okozhat kiemelten problémát, aki még nem tanulták meg kezelni és uralni, leképezni magukban; így a legkülönbözőbb helyzetekben kénytelenek szembesülni és az élmények marionett-figuraként rángatják őket.
Ez a bizonyos érzékenység azt is lehetővé teheti – így „kezeletlenül” is – hogy akár ismeretlen személy lelkiállapotát, energetikáját, a személyben lezajló folyamatokat is leképezze valaki. Esetleg olyan információkat is szerezzen az illetőről, ami racionálisan elképzelhetetlennek tűnik, hiszen egyéb kommunikáció nincs jelen a felek között.
Nem csak akkor lehet ilyen és ezekhez hasonló élménye valakinek, ha konkrét kapcsolatban volt a másik féllel vagy bármilyen kapcsolódás jellemezte volna őket. Értem ez alatt az emberi kapcsolatok bármely formáját. Előfordulhat hasonló élmény akkor is, akár egy pillanat alatt megtörténik a bevésődés, azaz amikor egy teljesen ismeretlen lénye, kisugárzása olyan erővel bír, hogy megérinti a másik felet és ez élményanyag rögzül. Az élmény lehet pozitív és negatív egyaránt. A szándéktól független.
Érzékeken túli tapasztalás: Hogyan értelmezheted?
Most arra kérlek, hogy menj vissza a cikk elejére. Picit pihenj meg, hunyd le a szemed. Figyelj a légzésedre. Nyugodtan, békésen lélegezz. Amennyire csak lehet lazulj el. Olvasd el újra a fenti mondatokat, majd térj vissza ehhez a szakaszhoz.
#1 Fogadás
Hirtelen és indokolatlanul fellépő érzések és gondolatok (negatív vagy pozitív megéléssel). Indokolatlan alatt értendő, hogy nem egy altatott kihívás, probléma és stresszfaktor kapcsolódik be az adott személy – illetve környezeti tényezők hatására (úgy, mint pl. illat, hang, hőmérséklet, szituáció stb.), nincs racionális magyarázat, nem belső kivetülésről, kémiai stressz (például gyógyszer, élelmiszer által kiváltott állapot) vagy meglévő pszichoszomatikus esetleg pszichés probléma kísérő tünetei jelentkeztek. Amennyiben indokolatlannak tartjuk a fentiek tükrében — a magyarázat: valaki másét kódoltad. Fizikailag akár a melletted álló vagy ülő emberét. Példa: tömegközlekedésen utazol, épp „üresjáratban” vagy, azaz pihensz. Stabilan érzed magad és nyugodtnak. Hirtelen szorongást érzel vagy lehangolttá válsz, diszkomfort érzeted támad.
#2 Egyoldalú kapcsolódás
A cikk elején felsorolt élményekben akkor is részed lehet, ha az érintett személlyel már volt vagy még van valamilyen kapcsolatod. Munkatársi, baráti, párkapcsolati, aktív ismerősi viszony és fogékonyságot mutatsz felé, azaz nem azért jelenik meg álmaidban, vagy érzékelsz az életéből, mentális, fizikai, lelki helyzetéről egy mintázatot mert gondol rád. Azért érzékeled és fogadod az állapotát, mert te kapcsolódsz hozzá egyéb okokból kifolyólag.
#3 Kölcsönös kapcsolódás
A tapasztalások mögött kölcsönös kapcsolódás húzódik meg. Az érzékeny rezonancia mindkét fél részéről adott. Ez esetben is két eshetőség áll fenn. Az egyik esetben a belőled áradó hangoltságot érzékeli a másik fél, amit észlel — ez vetül vissza — így tévesen az adónak érzékeled őt, holott valójában a vevő. Ez azt jelenti, hogy nem az adott személy gondol rád – nem tőle érkezik az alapimpulzus. Az adó és vevő egyúttal te vagy.
Másik esetben valóban kölcsönösségről van szó – így folyamatosan fennmarad ez a rendkívül erős – gondolat-érzelmi szinten manifesztálódó kapcsolódás, ami olykor fizikai szinten is tapasztalhatóvá válik. Ez utóbbi sem egyedi jelenség. A folyamatosság „futhat” a háttérben, azaz, a mindennapokban nagyon gyengék a „jelek” olykor lökéshullámszerű erőteljesen információ fogadása és lehívása történik.
#4 Idegen személy, altatott trauma
Idegen személy érzékelése. Olyan vonással, megjelenéssel és kisugárzással, rezgéssel rendelkezik, ami egy általad ismert személlyel rezonál és óhatatlanul bekapcsol valamit a rendszeredben, tehát egy kivetülésről beszélhetünk, ami ténylegesen egy másik valós személyt idéz fel, tudattalanod mélyén. Nem ő fog megjelenni, hanem az a személy, aki működésbe hozta benned az élményt. Ennek oka az is lehet, hogy az általad ismert személyt trauma okán az elméd blokkolja, kívül akarja tartani az életedből. Fájdalmas az emlékezés. Abból a szempontból nevezhető ez a magyarázat spirituálisnak, ha ez az idegen – emlékeztetés és feloldási célzattal jelent meg az életedben. Nevezzük ezt most véletlen magyarázatának, vonzásnak akár.
#5 Villámcsapás
A kapcsolódás egy felkavaró, akár erőteljes érzelmeket (pozitív/negatív élmény) kiváltó találkozás hatására is létrejöhet, és a fentiek közül egyikkel sem magyarázható, akkor ez a kapcsolódás túlmutat a jelen életed horizontján. Fontos megjegyeznem, hogy ez lehet akár egy generációs örökség is. Az észlelések boncolgatásál most a klasszikus értelemben vett „élő” energetikai kapcsolódás néhány fajtájáról írtam.
Érzékeken túli tapasztalás: Hogyan kezelheted?
Természetes, ha találkozunk valamivel, ami számunkra nem kézzelfogható, tudásunk, önmagunkra való rálátásunk nem ad stabil alapot és fajsúlyos, zavaró esetleg felkavaró emlékekkel és élménnyel párosul, igyekszünk magyarázatot találni rá. Bár a spiritualitás mindenki számára mást jelent és ebbe a hatalmas batyuba sokféle irányzat, elképzelés, tan megfér, hajlamosak lehetünk arra, hogy a megoldás és megnyugvás reményét ebben keressük.
Sokkal prózaibb okai is lehetnek az érzékeken túli tapasztalás intézményének. Sokszor egy veszteség, valaminek vagy valakinek az elengedése nehezebbé válik az által, hogy spirituális köntösbe próbáljuk fogyaszthatóbbá, kevésbé fájdalmassá tenni önmagunk számára. Stresszes élethelyzetek, megoldatlan és fel nem oldott konfliktusok is okozhatnak akár visszatérően is hasonló élményeket.
Szakemberként is javaslom ügyfeleimnek, ha olyan élményük van, amit elsőre nem találnak a helyükön, gondolják végig racionálisan, valóban az övék‑e az a történet? Lássanak rá, keressék meg azt a pontot, amiben végig tudják vezetni önmaguk számára.
Volt partnerrel kapcsolatos
Amikor azon kapod magad, hogy a volt partnered bukkan fel álmaidban, gondolataidban – érdemes végig gondolnod: mi köt még hozzá? milyen érzelmek maradtak benned? hogyan sikerült megdolgoznod magadban azt, hogy a kapcsolat véget ért? van‑e hiányérzeted a jelen életedben?
Kiszemelt személlyel összefüggő
Ez esetben érdemes azt is megvizsgálnod, hogy: emlékeztet‑e valakire? milyen hiányok működnek az életedben? mi elől menekülsz a jelen helyzetedben?
Munkatárs, munkahely
Vélhetőleg frusztráló helyzetben érzed magad, nagy a nyomás, a kollégák esetleg egymást fúrják, figyelni kell minden mozzanatra, mondatra. A kolléga megjelenése — amennyiben nem romantikus természetű – a gondolataidban, álmodban, arra is felhívhatja a figyelmet, hogy a munkahelyi közeg, az ott kapott feladatok, esetleg a szerepköröd nem kielégítő számodra. Szorongsz a határidők miatt, szorongsz a teljesítmény-elvárások miatt és esetleg szorongsz a szociális kapcsolataid miatt a cégen belül. A konkrét kollégával volt már munkahelyi konfliktusod – rendezetlen a viszony köztetek, esetleg attól is tarthatsz, hogy a későbbiekben megismétlődik a szituáció. Egészen röviden: nem sikerült leválasztani a munkát, a magánéletről.
Család, barátok, közeli ismerősök
Amennyiben nincs konkrét információd, akkor a tudatos észlelésed vetül ki más formában. Egy példával bemutatva: félsz attól, hogy elveszítheted őket; úgy érzékelted, hogy valamiképp megváltozott a viselkedésük – betegségre gyanakodsz; hiányérzeted van velük kapcsolatban; ismerős esetében hasonló vonások, viselkedés, kisugárzás valaki másét követi le a számodra.
Idegen személy
Az előző blokkban már említettem az esetet, ez is nagyon hasonló az ismerősök kategóriához. Azaz, amikor olyan emberrel találkozol, aki egy altatott traumát vagy szép emléket hív elő benned olyat, amit egykor mással éltél meg vagy nem sikerült megélned vele és ez fogva tart.
Bármely esetet is nézed, a közös pont az, hogy van mit helyére tenni az életedben, ahhoz, hogy valóban tiszta élményhez juthass. Most néhány eshetőséget mutattam be, de ennél természetesen jóval árnyaltabb a téma, és minden tapasztalás egyedi, hiszen mindannyian azok vagyunk a hasonlóságok ellenére is.
Először tehát érdemes itt vizsgálódni esetleg egy szakember bevonásával. Ezt követően, ha még mindig fennállnak a cikk elején bemutatott tapasztalások, akkor már más vonalon és megközelítésben lehet rátekinteni a helyzetre. Hozzáteszem, hogy olykor az elengedést nagyon sok kampó nehezítheti meg és egy előrevetített szép képet nagyon nehéz útjára bocsájtani, mert túl szép ahhoz, hogy egy újabb űrrel kelljen szembenéznünk az életünkben.
A hatodik érzék
Extraszenzoriális percepció (ESP), másnéven cryptaesthesia vagy hatodik érzék. Az öt érzékszervünk segítségével tájékozódunk, csatornázzuk és dolgozzuk fel a fizikai valóságunkat: szaglással, tapintással, látással, hallással, ízleléssel. Az ESP a tudatot jelöli, képességek halmazát.
ESP képességek lehetnek például a tisztánlátás, a prekogníció (pszichikai előérzet, jövőbeli eseményekről szerzett információ), álomtelepátia (álmon keresztüli kapcsolatfelvétel), pszichometria vagy pszichoszkópia (érintésen keresztül információ szerzés személyről vagy tárgyról), telepátia (gondolatok továbbítása-fogadása) és még számos egyéb észlelési, információ szerzési és aktívnak mondható befolyás és befolyásolhatóság is. Ez utóbbi megfogalmazás alatt most azt értem, hogy a fogadó vagy célalany gondolati, érzelmi és viselkedési paramétereire is kiható, azt megváltoztatni képes behatás.
A hatodik érzéken túl is definiáltak további észlelési csatornákat, de ezek feltérképezése, igazolhatóságának és tudományos magyarázatának, ismételhetőségének leképzése a tudomány ezen területére fókuszáló szakemberek részéről további vizsgálódást igényelnek, csakúgy, ahogy az ESP esetében is. A témát körülölelő szkepticizmus és a parapszichológia – az ESP tárgykörét felölelő tudomány — áltudományként történtő aposztrofálása is állja a helyét bizonyos körökben. A kétely érthető, hiszen olyan képességekről van szó, amelyek nagyon nehezen igazolhatóak és ismételhetőek meg ugyanolyan pontossággal, ahogy a szkeptikus elképzeli ennek működését.
Klasszikus ellenőrző kérdés, hogy az érzékenységéről valló személynek pontosan meg kell tudnia válaszolni, hogy a kérdező a háta mögött hány ujját mutatja? Klasszikus elképzelés, hogy az észlelő 0–24 órában stabilan, azaz konstans állapotban van, tehát bármikor és bármiben egyből kell tudnia érzékelni. Ez nincs így és az ember természetesnek mondható fejlődésében nem látok arra lehetőséget, hogy ez elvárható lenne.
Személyes meglátásom a témában
Fizikai valónkban, fizikai világban, az elménket ért racionális, hétköznapi, fizikai szinten is leképezhető ingerek érik. Ebben működünk, ebben élünk. Hogy lehetne elvárni bárkitől, hogy ettől egy konstans állapotot létrehozva elrugaszkodjon vagy valamiképp függetlenítse magát 0–24 órában? Az egyéni kihívásokat, a humánbiológiai folyamatokat még nem is említettem. Hovatovább húsvér emberekről beszélünk, akiknek vagy születésüktől fogva, vagy egy nemvárt esemény hatására ez a képességük, pontosabban a képességek halmazából bizonyos képessége élesebben működik. A legtöbb esetben ez az egyén privát életéhez és hozzá kapcsolódó személyek köréig terjed ki.
ESP a mindennapokban
A két felidézett történet valós megélésen alapszik, személyes beszámolók alapján. A történetet megosztók nevét megváltoztattam.
Kata (32 éves) — „Nagybátyám kórházba került. Annyit tudtunk róla, hogy sürgősséggel lélegeztető gépre rakták. Még nem tudtuk, hogy melyik szobában lesz, melyik emeleten, csak azt tudtuk, hogy melyik kórházba kell menni. Ahogy megálltunk az épület előtt, megláttam a nagybátyámat, ott állt az ablakban. Anélkül is pontosan odataláltam volna hozzá, ha nem kérdezzük meg merre kell menni. Egyezett. Az emelet, a folyosó, minden. Nem értem, hogy állhatott az ablakban, ha egyszer a gép tartotta életben?”
Zoé (43 éves) és Gábor (33) – „Jóbarátok vagyunk és nagyon keveset beszélünk egymással, mert nem kell. Pontosan tudjuk, hogy mi történik a másikkal. Olykor mentálisan üzeneteket küldünk és válaszolunk is rá. Ha úgy érezzük, hogy muszáj a kapcsolatfelvétel, akkor szoktunk írni egymásnak, vagy telefonálni. Mindig megbeszéljük, hogy ki hogyan élte meg az elmúlt időszakot és mindig visszaigazolást kapunk arról, hogy valóban köztünk ez valahogy működik.”
Van egy történeted?
Amennyiben megszólított Téged a cikkem és úgy érzed van valós élmény a tarsolyodban, örömmel olvasnék róla. Személyiségi jogok védelme kapcsán természetes, ha a szereplők nevét és néhány felismerhető információt megváltoztatsz. Ne tartsd magadban!
Forrás: itt, itt, és itt kiemelt kép forrása: Canva Getty Images by Microgen