megérzés, spiritualitás, Kép forrása Canva -Getty Images by microgen

Érzé­ke­ken túli tapasz­ta­lás: ami­kor fog­va tart a gon­do­lat

Mindannyiunknak vannak megmagyarázhatatlan tapasztalásai az életben. De mi áll ennek hátterében, hogy nem találunk rájuk magyarázatot?
Hirdetés

Az embe­re­ket min­dig is fog­lal­koz­tat­ta a fizi­kai való­sá­gon, érzé­ke­ken túli tapasz­ta­lás, főként, ha olyan­nal talál­koz­tak, ami­re nem talál­tak magya­rá­za­tot és iga­zo­lást. Hie­del­mek, babo­nák, tudo­má­nyos magya­rá­za­tok szent három­sá­gá­ban vala­hol ott rej­lik a bizo­nyos­ság. Hol húzó­dik meg a határ? Mi terem­jük a tapasz­ta­lá­sa­in­kat vagy csu­pán érzé­ke­lő­i­vé válunk egy olyan uni­ver­zá­lis léte­ző­nek, ami meg­te­rem­ti szá­munk­ra a való­sá­gun­kat? Az a való­ság az elménk­ben tárolt infor­má­ci­ók szű­rő­jén keresz­tül ölt tes­tet vagy maga is for­mál­ja őket? Pet­re Anett coach, kine­zio­ló­gus, tré­ner írá­sa.

E szer­te­ága­zó témát tekint­ve most az online közös­sé­gi tér­ben újra nép­sze­rű­vé váló „Azért nem tudsz vala­kit kiver­ni a fejed­ből, mert … ő is gon­dol rád; lel­ki tár­sak vagy­tok; kar­mi­kus kap­cso­lat van köz­te­tek, dol­go­tok van egy­más­sal” témá­ját járom kör­be.  Vél­he­tő igaz­sá­ga­it fel­fe­de­zen­dő, a ben­ne rej­lő lehe­tő­sé­gek és veszé­lyek fel­tér­ké­pe­zé­sé­vel.

Mi áll az élmény mögött?

Amennyi­ben bár­me­lyik mon­dat vagy akár több is fel­buk­kant már az éle­ted­ben, vagy épp most küz­desz ilyen meg­élé­sek­kel, akkor ez a cikk kiemel­ten neked szól:

  • „Nem tudom kiver­ni a fejem­ből.”
  • „Több­ször álmo­dom vele.”
  • „Hir­te­len eszem­be jut, szin­te a sem­mi­ből.”
  • „Indo­ko­lat­lan érzé­se­im, gon­do­la­ta­im támad­nak.”
  • „Hoz­zá kap­cso­ló­dó zene, illat több­ször jele­nik meg a min­den­na­pok­ban.”
  • „Nosz­tal­gia. A múlt bizo­nyos ese­mé­nye­it újra és újra leját­szom fej­ben.”
  • „Elő­re­ve­tí­tett, valót­lan­nak tűnő ese­mé­nye­ket álmo­dok meg vele kap­cso­lat­ban.”

A fen­ti élmé­nyek koránt­sem egye­di­ek. Ezek hát­te­ré­ben — spi­ri­tu­á­lis meg­kö­ze­lí­tés­sel ránéz­ve -, az érzé­keny­ség­nek azon for­má­ja áll, ami­vel min­den­ki ren­del­ke­zik. Elté­rő inten­zi­tás­sal, kiter­je­dés­sel és fókusz­cso­port­tal. A fókusz­cso­port alatt ez eset­ben azt értem, hogy embe­re­ként nagyon elté­rő, hogy kik­nek az álla­po­tát vagyunk képe­sek érzé­kel­ni, lehív­ni. Leg­több eset­ben nem szán­dé­ko­san tör­té­nik mind­ez. Nem egy kons­tans álla­pot­ról van szó. Vál­to­zó az inten­zi­tá­sa, a meg­élé­si for­má­ja, az érzé­ke­lés kiter­je­dé­se. Egyé­nen­ként ez is vál­to­zó. Gya­ko­ribb, hogy iga­zán köze­li isme­rő­sök­re, bará­tok­ra és sze­re­tett közeg­re kor­lá­to­zó­dik ez a faj­ta érzé­ke­ken túli tapasz­ta­lás.

Hir­de­tés

Az is gya­ko­ri, hogy vala­ki egész éle­te során nem tapasz­tal még csak hason­lót sem. Nem tar­to­zik ezen éle­te tapasz­ta­lá­sai közé. Nem volt itt az ide­je, nem volt rá szük­sé­ge, nem volt dol­ga vele. Az is elő­for­dul­hat, hogy vala­ki egy ember­öl­tő­re leve­tít­ve egy-két eset­ben talál­ko­zik ezzel. Annyi­ra lefog­lal­ja a fizi­kai való­ság, az öt érzék­szer­vi csa­tor­ná­zás (szag­lás, tapin­tás, hal­lás, látás, ízle­lés), hogy egyéb inge­rek már nem kerül­nek fel­dol­go­zás­ra. Ez nem jelen­ti azt, hogy nem érik inge­rek – azt jelen­ti, hogy nem tud­ja fel­dol­goz­ni, értel­mez­ni, azaz nem jut el arra fok­ra és szint­re az élmény­anyag, hogy a ren­del­ke­zés­re álló érzék­szer­vi esz­kö­zö­kön keresz­tül lekép­ződ­jön az elme szá­má­ra. Tuda­to­sod­jon ben­ne. Ettől füg­get­le­nül az inge­rek hatá­sá­ra egyéb tüne­tek és tünet­együt­te­sek is meg­je­len­het­nek.

A fen­ti­ek nem jelen­tik azt, hogy egy ilyen ember nem lehet érdek­lő­dő a téma iránt. Nagyon is érdek­lőd­het. Tájé­ko­zód­hat, kuta­kod­hat, szá­mos for­rás­ból merít­ve. Az, hogy a tapasz­ta­lás ebben a for­má­ban elke­rü­li, annak szá­mos oka lehet. A féle­lem, a fel­ké­szü­let­len­ség, az éret­len­ség, a vágy – a raci­o­ná­lis gon­dol­ko­dás kor­lát­jai között nem enge­dik meg a sza­bad­sá­got ahhoz, hogy valós meg­tes­te­sü­lé­sét enged­je a maga ter­mé­sze­tes­sé­gé­ben létez­ni. Ez is tel­je­sen rend­jén van, azt szol­gál­ja, hogy jelen éle­tét az álta­la biz­tos­nak, biz­ton­sá­gos­nak tar­tott és fel­dol­goz­ha­tó kere­tek között tart­sa.

A tapasz­ta­lás nem válo­gat.

Olyan sze­mé­lye­ket is elér, akik szkep­ti­kus­nak vall­ják magu­kat, a vissza­csa­to­lás elen­ged­he­tet­len szá­muk­ra ahhoz, hogy az ilyen jel­le­gű ese­mé­nye­ket elfo­ga­dot­tá tegyék akár önma­guk szá­má­ra is. A tapasz­ta­lás nem válo­gat, a tekin­tet­ben sem, hogy kinek mi a fog­lal­ko­zá­sa, hány éves és hogy milyen trau­má­kon ment keresz­tül. A trau­ma min­den­ki szá­má­ra mást jelent, más a fel­dol­go­zá­si, meg­küz­dé­si esz­köz­tá­ra, így most nem térek ki ennek bon­col­ga­tá­sá­ra.

Nem kap­cso­ló­dik szo­ro­san a men­tá­lis álla­pot­hoz sem. Men­tá­li­san egész­sé­ges­nek mond­ha­tó, sta­bil éntu­dat­tal, önma­gát közép­pont­já­ban érző sze­mé­lyek tapasz­ta­lá­si tár­há­zá­ba is beke­rül­nek a fen­ti élmé­nyek. Nincs nem­hez kötött­ség. Az élmény meg­osz­tá­sa – a nemek közöt­ti különb­ség­re fókusz­ál­tan – ügy­fél­ta­pasz­ta­la­ta­im alap­ján írom mind­ezt, első­sor­ban a nemi sze­re­pek kon­di­ci­o­nált­sá­gá­ból fakad.

Az érzé­ke­lés­nek nincs köze ahhoz, hogy kinek milyen a bel­ső-drive-ja, azaz, mi a bel­ső moz­ga­tó­ru­gó­ja. Nem kap­cso­ló­dik szo­ro­san a sze­mé­lyi­ség­hez sem. Attól, hogy vala­ki jólel­kű, elő­zé­keny, humán­be­ál­lí­tott­sá­gú még nem jelen­ti azt, hogy éle­té­nek idő­sza­kos vagy állan­dó kísé­rő­je lesz mind­az, ami­ről ebben a cikk­ben még szó esik.

Sem­mi köze nincs a spi­ri­tu­á­lis von­zó­dás­hoz, a segí­tő-támo­ga­tói szak­má­hoz és kap­csolt hiva­tá­sok­hoz. Nem kri­té­ri­u­ma és fel­té­te­le.

Hir­de­tés

Más ese­tek­ben viszont ezen képes­ség – ötvöz­ve akár több, egyéb képes­ség­gel – kiéle­zet­ten és érzé­kel­he­tő­en jelen van a min­den­na­pok­ban. Azok­nál az embe­rek­nél okoz­hat kiemel­ten prob­lé­mát, aki még nem tanul­ták meg kezel­ni és ural­ni, leké­pez­ni maguk­ban; így a leg­kü­lön­bö­zőbb hely­ze­tek­ben kény­te­le­nek szem­be­sül­ni és az élmé­nyek mari­o­nett-figu­ra­ként rán­gat­ják őket.

Ez a bizo­nyos érzé­keny­ség azt is lehe­tő­vé tehe­ti – így „keze­let­le­nül” is – hogy akár isme­ret­len sze­mély lel­ki­ál­la­po­tát, ener­ge­ti­ká­ját, a sze­mély­ben lezaj­ló folya­ma­to­kat is leké­pez­ze vala­ki. Eset­leg olyan infor­má­ci­ó­kat is sze­rez­zen az ille­tő­ről, ami raci­o­ná­li­san elkép­zel­he­tet­len­nek tűnik, hiszen egyéb kom­mu­ni­ká­ció nincs jelen a felek között.

Nem csak akkor lehet ilyen és ezek­hez hason­ló élmé­nye vala­ki­nek, ha konk­rét kap­cso­lat­ban volt a másik fél­lel vagy bár­mi­lyen kap­cso­ló­dás jel­le­mez­te vol­na őket. Értem ez alatt az embe­ri kap­cso­la­tok bár­mely for­má­ját. Elő­for­dul­hat hason­ló élmény akkor is, akár egy pil­la­nat alatt meg­tör­té­nik a bevé­ső­dés, azaz ami­kor egy tel­je­sen isme­ret­len lénye, kisu­gár­zá­sa olyan erő­vel bír, hogy meg­érin­ti a másik felet és ez élmény­anyag rög­zül. Az élmény lehet pozi­tív és nega­tív egy­aránt. A szán­dék­tól füg­get­len.

Érzé­ke­ken túli tapasz­ta­lás: Hogyan értel­mez­he­ted?

Most arra kér­lek, hogy menj vissza a cikk ele­jé­re. Picit pihenj meg, hunyd le a sze­med. Figyelj a lég­zé­sed­re. Nyu­god­tan, béké­sen léle­gezz. Amennyi­re csak lehet lazulj el. Olvasd el újra a fen­ti mon­da­to­kat, majd térj vissza ehhez a sza­kasz­hoz.

#1 Foga­dás

Hir­te­len és indo­ko­lat­la­nul fel­lé­pő érzé­sek és gon­do­la­tok (nega­tív vagy pozi­tív meg­élés­sel). Indo­ko­lat­lan alatt érten­dő, hogy nem egy alta­tott kihí­vás, prob­lé­ma és stressz­fak­tor kap­cso­ló­dik be az adott sze­mély – illet­ve kör­nye­ze­ti ténye­zők hatá­sá­ra (úgy, mint pl. illat, hang, hőmér­sék­let, szi­tu­á­ció stb.), nincs raci­o­ná­lis magya­rá­zat, nem bel­ső kive­tü­lés­ről, kémi­ai stressz (pél­dá­ul gyógy­szer, élel­mi­szer által kivál­tott álla­pot) vagy meg­lé­vő pszi­cho­szo­ma­ti­kus eset­leg pszi­chés prob­lé­ma kísé­rő tüne­tei jelent­kez­tek. Amennyi­ben indo­ko­lat­lan­nak tart­juk a fen­ti­ek tük­ré­ben — a magya­rá­zat: vala­ki másét kódol­tad. Fizi­ka­i­lag akár a mel­let­ted álló vagy ülő embe­rét. Pél­da: tömeg­köz­le­ke­dé­sen uta­zol, épp „üres­já­rat­ban” vagy, azaz pihensz. Sta­bi­lan érzed magad és nyu­godt­nak. Hir­te­len szo­ron­gást érzel vagy lehan­golt­tá válsz, disz­kom­fort érze­ted támad.   

#2 Egy­ol­da­lú kap­cso­ló­dás

A cikk ele­jén fel­so­rolt élmé­nyek­ben akkor is részed lehet, ha az érin­tett sze­méllyel már volt vagy még van vala­mi­lyen kap­cso­la­tod. Mun­ka­tár­si, bará­ti, pár­kap­cso­la­ti, aktív isme­rő­si viszony és fogé­kony­sá­got mutatsz felé, azaz nem azért jele­nik meg álma­id­ban, vagy érzé­kelsz az éle­té­ből, men­tá­lis, fizi­kai, lel­ki hely­ze­té­ről egy min­tá­za­tot mert gon­dol rád. Azért érzé­ke­led és foga­dod az álla­po­tát, mert te kap­cso­lódsz hoz­zá egyéb okok­ból kifo­lyó­lag.

#3 Köl­csö­nös kap­cso­ló­dás

A tapasz­ta­lá­sok mögött köl­csö­nös kap­cso­ló­dás húzó­dik meg. Az érzé­keny rezo­nan­cia mind­két fél részé­ről adott. Ez eset­ben is két eshe­tő­ség áll fenn. Az egyik eset­ben a belő­led ára­dó han­golt­sá­got érzé­ke­li a másik fél, amit ész­lel — ez vetül vissza — így téve­sen az adó­nak érzé­ke­led őt, hol­ott való­já­ban a vevő. Ez azt jelen­ti, hogy nem az adott sze­mély gon­dol rád – nem tőle érke­zik az alap­im­pul­zus. Az adó és vevő egy­út­tal te vagy.

Másik eset­ben való­ban köl­csö­nös­ség­ről van szó – így folya­ma­to­san fenn­ma­rad ez a rend­kí­vül erős – gon­do­lat-érzel­mi szin­ten mani­fesz­tá­ló­dó kap­cso­ló­dás, ami oly­kor fizi­kai szin­ten is tapasz­tal­ha­tó­vá válik. Ez utób­bi sem egye­di jelen­ség. A folya­ma­tos­ság „fut­hat” a hát­tér­ben, azaz, a min­den­na­pok­ban nagyon gyen­gék a „jelek” oly­kor lökés­hul­lám­sze­rű erő­tel­je­sen infor­má­ció foga­dá­sa és lehí­vá­sa tör­té­nik.   

#4 Ide­gen sze­mély, alta­tott trau­ma

Ide­gen sze­mély érzé­ke­lé­se. Olyan vonás­sal, meg­je­le­nés­sel és kisu­gár­zás­sal, rez­gés­sel ren­del­ke­zik, ami egy álta­lad ismert sze­méllyel rezo­nál és óha­tat­la­nul bekap­csol vala­mit a rend­sze­red­ben, tehát egy kive­tü­lés­ről beszél­he­tünk, ami tény­le­ge­sen egy másik valós sze­mélyt idéz fel, tudat­ta­la­nod mélyén. Nem ő fog meg­je­len­ni, hanem az a sze­mély, aki műkö­dés­be hoz­ta ben­ned az élményt. Ennek oka az is lehet, hogy az álta­lad ismert sze­mélyt trau­ma okán az elméd blok­kol­ja, kívül akar­ja tar­ta­ni az éle­ted­ből. Fáj­dal­mas az emlé­ke­zés. Abból a szem­pont­ból nevez­he­tő ez a magya­rá­zat spi­ri­tu­á­lis­nak, ha ez az ide­gen – emlé­kez­te­tés és fel­ol­dá­si cél­zat­tal jelent meg az éle­ted­ben. Nevez­zük ezt most vélet­len magya­rá­za­tá­nak, von­zás­nak akár. 

#5 Vil­lám­csa­pás

A kap­cso­ló­dás egy fel­ka­va­ró, akár erő­tel­jes érzel­me­ket (pozitív/negatív élmény) kivál­tó talál­ko­zás hatá­sá­ra is lét­re­jö­het, és a fen­ti­ek közül egyik­kel sem magya­ráz­ha­tó, akkor ez a kap­cso­ló­dás túl­mu­tat a jelen éle­ted hori­zont­ján. Fon­tos meg­je­gyez­nem, hogy ez lehet akár egy gene­rá­ci­ós örök­ség is. Az ész­le­lé­sek bon­col­ga­tás­ál most a klasszi­kus érte­lem­ben vett „élő” ener­ge­ti­kai kap­cso­ló­dás néhány faj­tá­já­ról írtam.

Kép for­rá­sa: Can­va ‑Getty Ima­ges by mic­ro­gen

Érzé­ke­ken túli tapasz­ta­lás: Hogyan kezel­he­ted?

Ter­mé­sze­tes, ha talál­ko­zunk vala­mi­vel, ami szá­munk­ra nem kéz­zel­fog­ha­tó, tudá­sunk, önma­gunk­ra való rálá­tá­sunk nem ad sta­bil ala­pot és faj­sú­lyos, zava­ró eset­leg fel­ka­va­ró emlé­kek­kel és élménnyel páro­sul, igyek­szünk magya­rá­za­tot talál­ni rá. Bár a spi­ri­tu­a­li­tás min­den­ki szá­má­ra mást jelent és ebbe a hatal­mas batyu­ba sok­fé­le irány­zat, elkép­ze­lés, tan meg­fér, haj­la­mo­sak lehe­tünk arra, hogy a meg­ol­dás és meg­nyug­vás remé­nyét ebben keres­sük.

Sok­kal pró­za­ibb okai is lehet­nek az érzé­ke­ken túli tapasz­ta­lás intéz­mé­nyé­nek. Sok­szor egy vesz­te­ség, vala­mi­nek vagy vala­ki­nek az elen­ge­dé­se nehe­zeb­bé válik az által, hogy spi­ri­tu­á­lis kön­tös­be pró­bál­juk fogyaszt­ha­tób­bá, kevés­bé fáj­dal­mas­sá ten­ni önma­gunk szá­má­ra. Stresszes élet­hely­ze­tek, meg­ol­dat­lan és fel nem oldott konf­lik­tu­sok is okoz­hat­nak akár vissza­té­rő­en is hason­ló élmé­nye­ket.

Szak­em­ber­ként is javas­lom ügy­fe­le­im­nek, ha olyan élmé­nyük van, amit első­re nem talál­nak a helyü­kön, gon­dol­ják végig raci­o­ná­li­san, való­ban az övék‑e az a tör­té­net? Lás­sa­nak rá, keres­sék meg azt a pon­tot, ami­ben végig tud­ják vezet­ni önma­guk szá­má­ra.

Volt part­ner­rel kap­cso­la­tos

Ami­kor azon kapod magad, hogy a volt part­ne­red buk­kan fel álma­id­ban, gon­do­la­ta­id­ban – érde­mes végig gon­dol­nod: mi köt még hoz­zá? milyen érzel­mek marad­tak ben­ned? hogyan sike­rült meg­dol­goz­nod magad­ban azt, hogy a kap­cso­lat véget ért? van‑e hiány­ér­ze­ted a jelen éle­ted­ben?

Kisze­melt sze­méllyel össze­füg­gő

Ez eset­ben érde­mes azt is meg­vizs­gál­nod, hogy: emlékeztet‑e vala­ki­re? milyen hiá­nyok működ­nek az éle­ted­ben? mi elől mene­külsz a jelen hely­ze­ted­ben?

Mun­ka­társ, mun­ka­hely

Vél­he­tő­leg fruszt­rá­ló hely­zet­ben érzed magad, nagy a nyo­más, a kol­lé­gák eset­leg egy­mást fúr­ják, figyel­ni kell min­den moz­za­nat­ra, mon­dat­ra. A kol­lé­ga meg­je­le­né­se — amennyi­ben nem roman­ti­kus ter­mé­sze­tűa gon­do­la­ta­id­ban, álmod­ban, arra is fel­hív­hat­ja a figyel­met, hogy a mun­ka­he­lyi közeg, az ott kapott fel­ada­tok, eset­leg a sze­rep­kö­röd nem kielé­gí­tő szá­mod­ra. Szo­rongsz a határ­idők miatt, szo­rongsz a tel­je­sít­mény-elvá­rá­sok miatt és eset­leg szo­rongsz a szo­ci­á­lis kap­cso­la­ta­id miatt a cégen belül. A konk­rét kol­lé­gá­val volt már mun­ka­he­lyi konf­lik­tu­sod – ren­de­zet­len a viszony köz­te­tek, eset­leg attól is tart­hatsz, hogy a későb­bi­ek­ben meg­is­mét­lő­dik a szi­tu­á­ció. Egé­szen rövi­den: nem sike­rült levá­lasz­ta­ni a mun­kát, a magán­élet­ről.

Csa­lád, bará­tok, köze­li isme­rő­sök

Amennyi­ben nincs konk­rét infor­má­ci­ód, akkor a tuda­tos ész­le­lé­sed vetül ki más for­má­ban. Egy pél­dá­val bemu­tat­va: félsz attól, hogy elve­szít­he­ted őket; úgy érzé­kel­ted, hogy vala­mi­képp meg­vál­to­zott a visel­ke­dé­sük – beteg­ség­re gya­na­kodsz; hiány­ér­ze­ted van velük kap­cso­lat­ban; isme­rős ese­té­ben hason­ló voná­sok, visel­ke­dés, kisu­gár­zás vala­ki másét köve­ti le a szá­mod­ra.

Ide­gen sze­mély

Az elő­ző blokk­ban már emlí­tet­tem az ese­tet, ez is nagyon hason­ló az isme­rő­sök kate­gó­ri­á­hoz. Azaz, ami­kor olyan ember­rel talál­ko­zol, aki egy alta­tott trau­mát vagy szép emlé­ket hív elő ben­ned olyat, amit egy­kor más­sal éltél meg vagy nem sike­rült meg­él­ned vele és ez fog­va tart.

Bár­mely ese­tet is nézed, a közös pont az, hogy van mit helyé­re ten­ni az éle­ted­ben, ahhoz, hogy való­ban tisz­ta élmény­hez jut­hass. Most néhány eshe­tő­sé­get mutat­tam be, de ennél ter­mé­sze­te­sen jóval árnyal­tabb a téma, és min­den tapasz­ta­lás egye­di, hiszen mind­annyi­an azok vagyunk a hason­ló­sá­gok elle­né­re is.

Elő­ször tehát érde­mes itt vizs­gá­lód­ni eset­leg egy szak­em­ber bevo­ná­sá­val. Ezt köve­tő­en, ha még min­dig fenn­áll­nak a cikk ele­jén bemu­ta­tott tapasz­ta­lá­sok, akkor már más vona­lon és meg­kö­ze­lí­tés­ben lehet ráte­kin­te­ni a hely­zet­re. Hoz­zá­te­szem, hogy oly­kor az elen­ge­dést nagyon sok kam­pó nehe­zít­he­ti meg és egy elő­re­ve­tí­tett szép képet nagyon nehéz útjá­ra bocsáj­ta­ni, mert túl szép ahhoz, hogy egy újabb űrrel kell­jen szem­be­néz­nünk az éle­tünk­ben.

A hato­dik érzék

Ext­ra­szen­zo­ri­á­lis per­cep­ció (ESP), más­né­ven cryp­ta­est­he­sia vagy hato­dik érzék. Az öt érzék­szer­vünk segít­sé­gé­vel tájé­ko­zó­dunk, csa­tor­náz­zuk és dol­goz­zuk fel a fizi­kai való­sá­gun­kat: szag­lás­sal, tapin­tás­sal, látás­sal, hal­lás­sal, ízle­lés­sel. Az ESP a tuda­tot jelö­li, képes­sé­gek hal­ma­zát.

ESP képes­sé­gek lehet­nek pél­dá­ul a tisz­tán­lá­tás, a pre­kog­ní­ció (pszi­chi­kai elő­ér­zet, jövő­be­li ese­mé­nyek­ről szer­zett infor­má­ció), álom­te­le­pá­tia (álmon keresz­tü­li kap­cso­lat­fel­vé­tel), pszi­cho­met­ria vagy pszi­chosz­kó­pia (érin­té­sen keresz­tül infor­má­ció szer­zés sze­mély­ről vagy tárgy­ról), tele­pá­tia (gon­do­la­tok továb­bí­tá­sa-foga­dá­sa) és még szá­mos egyéb ész­le­lé­si, infor­má­ció szer­zé­si és aktív­nak mond­ha­tó befo­lyás és befo­lyá­sol­ha­tó­ság is. Ez utób­bi meg­fo­gal­ma­zás alatt most azt értem, hogy a foga­dó vagy cél­alany gon­do­la­ti, érzel­mi és visel­ke­dé­si para­mé­te­re­i­re is kiha­tó, azt meg­vál­toz­tat­ni képes beha­tás.

A hato­dik érzé­ken túl is defi­ni­ál­tak továb­bi ész­le­lé­si csa­tor­ná­kat, de ezek fel­tér­ké­pe­zé­se, iga­zol­ha­tó­sá­gá­nak és tudo­má­nyos magya­rá­za­tá­nak, ismé­tel­he­tő­sé­gé­nek lekép­zé­se a tudo­mány ezen terü­le­té­re fókusz­á­ló szak­em­be­rek részé­ről továb­bi vizs­gá­ló­dást igé­nyel­nek, csak­úgy, ahogy az ESP ese­té­ben is. A témát körül­öle­lő szkep­ti­ciz­mus és a para­pszi­cho­ló­giaaz ESP tárgy­kö­rét fel­öle­lő tudo­mány — áltu­do­mány­ként tör­tén­tő aposzt­ro­fá­lá­sa is áll­ja a helyét bizo­nyos körök­ben. A kétely ért­he­tő, hiszen olyan képes­sé­gek­ről van szó, ame­lyek nagyon nehe­zen iga­zol­ha­tó­ak és ismé­tel­he­tő­ek meg ugyan­olyan pon­tos­ság­gal, ahogy a szkep­ti­kus elkép­ze­li ennek műkö­dé­sét.

Klasszi­kus ellen­őr­ző kér­dés, hogy az érzé­keny­sé­gé­ről val­ló sze­mély­nek pon­to­san meg kell tud­nia vála­szol­ni, hogy a kér­de­ző a háta mögött hány ujját mutat­ja? Klasszi­kus elkép­ze­lés, hogy az ész­le­lő 0–24 órá­ban sta­bi­lan, azaz kons­tans álla­pot­ban van, tehát bár­mi­kor és bár­mi­ben egy­ből kell tud­nia érzé­kel­ni. Ez nincs így és az ember ter­mé­sze­tes­nek mond­ha­tó fej­lő­dé­sé­ben nem látok arra lehe­tő­sé­get, hogy ez elvár­ha­tó len­ne.

Sze­mé­lyes meg­lá­tá­som a témá­ban

Fizi­kai valónk­ban, fizi­kai világ­ban, az elmén­ket ért raci­o­ná­lis, hét­köz­na­pi, fizi­kai szin­ten is leké­pez­he­tő inge­rek érik. Ebben műkö­dünk, ebben élünk. Hogy lehet­ne elvár­ni bár­ki­től, hogy ettől egy kons­tans álla­po­tot lét­re­hoz­va elru­gasz­kod­jon vagy vala­mi­képp füg­get­le­nít­se magát 0–24 órá­ban? Az egyé­ni kihí­vá­so­kat, a humán­bio­ló­gi­ai folya­ma­to­kat még nem is emlí­tet­tem. Hova­to­vább hús­vér embe­rek­ről beszé­lünk, akik­nek vagy szü­le­té­sük­től fog­va, vagy egy nem­várt ese­mény hatá­sá­ra ez a képes­sé­gük, pon­to­sab­ban a képes­sé­gek hal­ma­zá­ból bizo­nyos képes­sé­ge éle­seb­ben műkö­dik. A leg­több eset­ben ez az egyén pri­vát éle­té­hez és hoz­zá kap­cso­ló­dó sze­mé­lyek köré­ig ter­jed ki.

ESP a min­den­na­pok­ban

A két fel­idé­zett tör­té­net valós meg­élé­sen alap­szik, sze­mé­lyes beszá­mo­lók alap­ján. A tör­té­ne­tet meg­osz­tók nevét meg­vál­toz­tat­tam.

Kata (32 éves) — „Nagy­bá­tyám kór­ház­ba került. Annyit tud­tunk róla, hogy sür­gős­ség­gel léle­gez­te­tő gép­re rak­ták. Még nem tud­tuk, hogy melyik szo­bá­ban lesz, melyik eme­le­ten, csak azt tud­tuk, hogy melyik kór­ház­ba kell men­ni. Ahogy meg­áll­tunk az épü­let előtt, meg­lát­tam a nagy­bá­tyá­mat, ott állt az ablak­ban. Anél­kül is pon­to­san oda­ta­lál­tam vol­na hoz­zá, ha nem kér­dez­zük meg mer­re kell men­ni. Egye­zett. Az eme­let, a folyo­só, min­den. Nem értem, hogy áll­ha­tott az ablak­ban, ha egy­szer a gép tar­tot­ta élet­ben?”

Zoé (43 éves) és Gábor (33) – „Jóba­rá­tok vagyunk és nagyon keve­set beszé­lünk egy­más­sal, mert nem kell. Pon­to­san tud­juk, hogy mi tör­té­nik a másik­kal. Oly­kor men­tá­li­san üze­ne­te­ket kül­dünk és vála­szo­lunk is rá. Ha úgy érez­zük, hogy muszáj a kap­cso­lat­fel­vé­tel, akkor szok­tunk írni egy­más­nak, vagy tele­fo­nál­ni. Min­dig meg­be­szél­jük, hogy ki hogyan élte meg az elmúlt idő­sza­kot és min­dig vissza­iga­zo­lást kapunk arról, hogy való­ban köz­tünk ez vala­hogy műkö­dik.”

Van egy tör­té­ne­ted?

Amennyi­ben meg­szó­lí­tott Téged a cik­kem és úgy érzed van valós élmény a tar­so­lyod­ban, öröm­mel olvas­nék róla. Sze­mé­lyi­sé­gi jogok védel­me kap­csán ter­mé­sze­tes, ha a sze­rep­lők nevét és néhány fel­is­mer­he­tő infor­má­ci­ót meg­vál­toz­tatsz. Ne tartsd magad­ban!

Pet­re Anett

For­rás: itt, itt, és itt kiemelt kép for­rá­sa: Can­va Getty Ima­ges by Mic­ro­gen

Hirdetés
Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads

Úgy gondoljuk még ezek az írásaink is érdekelnek téged

Kövesd oldalunkat!

Ahhoz, hogy ne maradj le semmiről kövesd a WakeUp Magazin oldalait Facebook-on és Instagram-on is! Így elsőként vehetsz részt nyereményjátékainkon is!