Be kell lát­ni, hogy sok­szí­nű kul­tú­rá­val ren­del­ke­zünk. A zsi­dó iden­ti­tás­sal, szár­ma­zás­sal ren­del­ke­ző hon­fi­tár­sa­ink egy szig­ni­fi­káns cso­por­tot alkot­nak a töb­bi, Magyar­or­szá­gon élő 13 külön­fé­le nem­ze­ti­sé­gi cso­port mel­lett. Mind­annyi­uk­nak igen nagy sze­re­pe van az ország iden­ti­tá­sá­nak fel­épí­té­sé­ben. Bízunk ben­ne, hogy már köze­le­dik felénk egy utó­pisz­ti­kus világ, ahol hama­ro­san min­den­ki béké­ben tud egy­más­sal élni és érté­kel­ni egy­más egyé­ni, vala­mint közös­sé­gi érté­ke­it. Addig pedig a Wake­Up Maga­zin­nál, mint egy kis szi­ge­ten meg­is­mer­hetsz más kul­tú­rá­kat, hagyo­má­nyo­kat. Most elhoz­tuk nek­tek a zsi­dó újév érde­kes­sé­ge­it.

A zsi­dó újév azaz Ros Hásá­ná szó sze­rin­ti for­dí­tás­ban az év fejét jelen­ti. Sok más zsi­dó ünnep­hez hason­ló­an moz­gó ünnep, idén szep­tem­ber 18‑a este köszön­tött be és két napig, vasár­nap estig tart. A pol­gá­ri újév­hez annyi­ban hason­lít, hogy az embe­rek szé­pen fel­öl­töz­nek és az alko­holt sem kerü­lik el. A Szil­vesz­ter­nél azon­ban sok­kal befe­lé nézőbb ünnep ez, hiszen egy tíz­na­pos bűn­bá­nó idő­szak kez­de­tét jelö­li, amely Jom Kipu­rig, azaz az Engesz­te­lés Nap­já­ig tart.

Idén kez­dő­dik az 5782. év a zsi­dó nap­tár sze­rint, amely Ádám és Éva terem­té­sé­nek kez­de­té­től szá­mol­ja az időt.

Akik val­lá­so­sak, de azok is, akik nem, ilyen jeles ünne­pen elmen­nek a zsi­na­gó­gá­ba. Ott meg­hall­gat­ják a sófár (kos­szarv­ból készült kürt) meg­fú­já­sát, ami köte­le­ző, tórai elő­írás. Ez hát­bor­zon­ga­tó, szin­te misz­ti­kus hang­já­val szim­bo­li­kus ébresz­tőt fúj a lélek­nek. Ilyen­kor szo­kás elmél­ked­ni, vissza­te­kin­te­ni az elmúlt egy évre és szá­mot vet­ni az éle­tünk­kel. Szo­kás vala­mi­lyen víz­par­ton kenyér­mor­zsát szór­ni a víz­be, amely a bűnök­től való meg­sza­ba­du­lást jel­ké­pe­zi. Ez prak­ti­ku­san úgy tör­té­nik, hogy a csa­lá­dok elsé­tál­nak a folyó­part­ra és a pisz­kot a zse­bük­ből a víz­be szór­ják, ami elvi­szi azt.

Ezért mond­ják, hogy a zsi­dók a bűne­i­ket a halak­kal ete­tik meg.

A zsi­dó újév ide­jén kez­dő­dő tíz nap­ban dől el a hagyo­mány sze­rint, hogy a jók, a rosszak vagy a köze­pe­sek köny­vé­be ír‑e be az Isten, mert ilyen­kor min­den­ki meg­mé­ret­te­tik az elmúlt évi tet­tei alap­ján. A hagyo­mány fon­tos része a bocsá­nat­ké­rés. Bocsá­na­tot kell kér­ni, nincs mese. Ez az ünnep lénye­ge. Miu­tán végig gon­dol­ják, kit bán­tot­tak meg, kivel volt konf­lik­tu­suk, kitől távo­lod­tak el, bocsá­na­tot kér­nek, mert csak a meg­bán­tott fél tud meg­bo­csá­ta­ni, Isten csak azután fog. A hagyo­mány sze­rint, ha a bocsá­nat­ké­rés őszin­te volt, meg­bo­csá­ta­ni is köte­les­ség. Per­sze, ha van­nak zsi­dó isme­rő­se­id, lát­ha­tod, hogy manap­ság sokan ezt már elin­té­zik azzal, hogy kirak­nak egy posz­tot a közös­sé­gi médi­á­ban. 

Zsi­dó újév és a gaszt­ro­nó­mia

A zsi­dó újév­hez kap­cso­ló­dik min­den, ami kerek és min­den, ami édes. A vacso­ra ilyen­kor sok csa­lád­nál hús­le­ves­ből, mar­ha­sült­ből, egész­ben sült hal­ból, mézes salá­tá­ból, édes kalács­ból és gyü­möl­csök­ből áll. Az ünnep elma­rad­ha­tat­lan része a méz­be már­tott alma, ame­lyet annyi cikk­re vág­nak, ahá­nyan ülnek az asz­tal­nál. Az édes kalács ami álta­lá­ban hosszú­kás, most kerek és azért kerül az asz­tal­ra, hogy a követ­ke­ző év is olyan kerek legyen. A halat ilyen­kor egész­ben sütik és a feje is raj­ta marad. Az egész hal a bőség szim­bó­lu­ma, a fej pedig arra utal, hogy ez az ünnep az év feje. A cimesz nem más, mint egy édes salá­ta, amely sár­ga­ré­pá­ból, dato­lyá­ból, ana­nász­ból készül, ter­mé­sze­te­sen méz­zel. Ha kipró­bál­nád, itt találsz egy szu­per recep­tet.

Az ünnep más­nap­ján szo­kás vala­mi olyan gyü­möl­csöt enni, amit addig még nem ettek az évben. Ez lehet a grá­nát­al­ma, amely sok mag­já­val a bősé­get szim­bo­li­zál­ja. Úgy tart­ják, hogy épp 613 magot tar­tal­maz, ami utal a tórai paran­cso­la­tok szá­má­ra. Ha vala­mi­lyen desszert­re vágysz, pró­báld ki az almás piték leg­job­bi­kát pekán­di­ó­val, sós kara­mell szósszal és vaní­lia­fa­gyi­val Fűsze­res Esz­ter gasztrob­log­ger recept­je alap­ján, ame­lyet most süss kerek for­má­ban! Végül, ha jófej akarsz len­ni, kívánj azok­nak, akik ünne­pel­nek jó és édes évet, vagy azt, hogy írat­tas­sa­nak be az élet köny­vé­be azaz: 

Sáná tová umetu­ká! Tiká­té­vu!

_{for­rás: itt, itt és kép.}