nap
óra
perc
választás 1945, szavazás Kép forrása Canva by Imagen

A válasz­tó­jog már nem csak a vagyo­nos fér­fi­a­ké! Menj el sza­vaz­ni, amíg jogod­ban áll!

Nem mindig volt természetes, hogy minden 18. életévét betöltött állampolgár részt vehet a választásokon. Ismerd meg a hazai szavazójog történetét és élj a szavazati jogoddal, amíg megteheted!
Hirdetés

A válasz­tó­jog még azon keve­sek közé tar­to­zik, amellyel min­den 18. élet­évét betöl­tött magyar állam­pol­gár élhet. Ez egy nor­má­li­san műkö­dő állam­ban annak a demok­ra­ti­kus műkö­dés­nek az alap­kö­ve len­ne, ami­kor elme­he­tünk és véle­mé­nyün­ket a fotel­har­cos kom­men­te­ken túl, a való­ság­ban is kinyil­vá­nít­hat­juk. Sze­ret­nénk a múlt fel­idé­zé­se mel­lett ins­pi­rá­ci­ót adni, hogy véle­mé­nyed, tet­szé­sed vagy éppen nem­tet­szé­sed ebben a demok­ra­ti­kus for­má­ban is kife­jezd 2024. júni­us 9. nap­ján a lak­he­lyed sze­rin­ti válasz­tó­ke­rü­let­ben. Mar­czin­ka Mátyás írá­sa.

A magyar­or­szá­gi válasz­tó­jo­gért múl­tunk és jele­nünk igen­csak meg­szen­ve­dett, ugyan­is a reg­ná­ló hatal­mak min­den eset­ben úgy írták át a válasz­tá­si sza­bá­lyo­kat, ahogy az éppen nekik ked­ve­zett. Isme­rős? Ahhoz, hogy meg­ért­sük miért fon­tos elmen­ni sza­vaz­ni egy kicsit vissza kell tekin­tet­nünk a múlt­ba. Kezd­het­nénk a sza­bad király­vá­lasz­tás jogá­nak korá­nál, de ennyi­re azért nem men­nék vissza. Elő­ször is néz­zünk egy fogal­mat, ami­vel több­ször talál­koz­ni fogsz majd a cikk­ben:

Az 1848-as pol­gá­ri refor­mok során az 1848 évi V. tör­vény­cikk vezet­te be az egyé­ni, egy­for­du­lós, rela­tív több­sé­gi válasz­tá­si rend­szert. Azt a rend­szert, amely­ben csak a husza­dik élet­évü­ket betöl­tött, vala­mely bevett val­lás­fe­le­ke­zet­hez tar­to­zó és az akko­ri vagyo­ni cen­zus­nak meg­fe­le­lő magyar fér­fi­ak­nak volt válasz­tó­jo­guk. Ez azt jelen­tet­te, hogy a tel­jes lakos­ság körül­be­lül 7,2% ren­del­ke­zett sza­va­za­ti jog­gal. Az 1867-es kiegye­zést köve­tő­en némi­leg módo­sí­tot­tak ezen, misze­rint a tulaj­do­ni ala­pú cen­zust adó­cen­zus vál­tot­ta fel, vala­mint a sza­va­zás­nak min­den sza­va­zó­ke­rü­let­ben nyil­vá­no­san, élő szó­ban kel­lett han­goz­nia. Ha már adó­cen­zus, akkor az 1874-es válasz­tá­si reform ide­jén kizár­ták az adó­hát­ra­lé­kos fér­fi­a­kat is a sza­va­zók köré­ből. Ha ma ilyet ten­né­nek, akkor véle­mé­nyem sze­rint az indo­ko­lat­la­nul magas vél­he­tő­en nagyon sokan len­nénk baj­ban.

Az első világ­há­bo­rú és a nők válasz­tó­jo­ga

Az első világ­há­bo­rú ide­jén élénk vita volt a par­la­ment­ben a válasz­tó­jog tárgy­kö­ré­ben, a sza­va­za­ti jogok kiter­jesz­té­sé­ről. Hiva­ta­lo­san a magyar tör­té­ne­lem­ben elő­ször Vázso­nyi Vil­mos ter­jesz­tett elő tör­vény­ja­vas­la­tot, arra vonat­ko­zó­an, hogy a sza­va­za­ti jogot a nők­re is kiter­jesszék. Azon­ban a ház nem tar­tot­ta még idő­sze­rű­nek mind­ezt meg­ten­ni. Hazánk­ban a válasz­tó­jog kiter­jesz­té­sét elő­ször az 1919-es Tanács­köz­tár­sa­ság kiki­ál­tá­sa hoz­ta el, ami­kor a válasz­tá­so­kon való rész­vé­tel­ből ugyan kizár­ták a bér­mun­ká­so­kat fog­lal­koz­ta­tó vál­lal­ko­zó­kat, keres­ke­dő­ket, vala­mint a mun­ka­nél­kü­li­e­ket és a pap­sá­got, de ekkor már a 18. élet­évü­ket betöl­tött fér­fi­ak és nők egy­aránt tit­kos sza­va­zás­sal sza­vaz­hat­tak az ápri­li­si válasz­tá­so­kon.

Ez lehe­tett vol­na a nagy áttö­rés idő­sza­ka is, de mint oly sok­szor nap­ja­ink­ban és a tör­té­ne­lem­ben a fel­jebb­va­ló­nak kiki­ál­tott meg­vá­lasz­tott kar­ha­tal­mak nem tud­tak halad­ni a kor szel­le­mi­sé­gé­vel. A fej­lő­dés és valós demok­rá­cia helyett a válasz­tá­sok után novem­ber­ben a fér­fi­ak­nál ismét 24. élet­év betöl­té­sé­hez kötöt­ték a sza­va­zá­so­kon való rész­vé­telt pár évvel később a nők pedig csak 30 éves koruk fölött sza­vaz­hat­tak és vissza­ve­zet­ték a nyílt sza­va­zá­si módot. A követ­ke­ző kor­má­nyok még egy sor vál­to­zást esz­kö­zöl­tek amellyel vissza­ve­tet­ték a tár­sa­dal­mat. Ilyen volt pél­dá­ul, hogy ismét nyílt sza­va­zást vezet­tek be, ami­nek követ­kez­té­ben a 245 par­la­men­ti kép­vi­se­lő­ből 199-et nyílt sza­va­zás­sal válasz­tot­tak meg.

Az új válasz­tó­jo­gi tör­vényt végül 1938-ban fogad­ta el az Ország­gyű­lés, ami vég­re kimond­ta a sza­va­zás tit­kos­sá­gát. Ezzel egy­idő­ben a rész­vé­te­li kor­ha­tárt fér­fi­ak ese­té­ben 26 évre emel­ték, a nők pedig min­dig csak 30 éves koruk fölött sza­vaz­hat­tak. A tör­vény értel­mé­ben továb­bá a nagy­vá­ro­si kerü­le­tek­ben csak lajst­ro­mos, míg a vidé­ki kerü­le­tek­ben pedig lajst­ro­mos és egyé­ni válasz­tást egy­aránt tar­tot­tak, azaz a válasz­tó­pol­gá­rok sza­va­za­tá­nak érté­két is egyen­lőt­le­nül álla­pí­tot­ták meg.

Már nem csak a vagyo­nos fér­fi­ak­nak van válasz­tó­jo­ga

A máso­dik világ­há­bo­rú után 1945-ben lehe­tő­vé tet­ték min­den husza­dik élet­évét betöl­tött magyar állam­pol­gár szá­má­ra, hogy tit­ko­san választ­has­son. Akko­ri­ban ez alól kivé­telt képez­tek a fel­osz­la­tott jobb­ol­da­li pár­tok veze­tői, a nép­bí­ró­sá­gi eljá­rás alatt állók, volt SS kato­nák és inter­nál­tak. A válasz­tás­ra jogo­sul­tak szá­ma az össz­la­kos­ság­hoz viszo­nyít­va ekkor már 60% fölé emel­ke­dett.

Kép for­rá­sa: Ország­gyű­lé­si Könyv­tár

Az új válasz­tó­jo­gi tör­vény már poli­ti­kai szem­pon­to­kat is figye­lem­be vett a válasz­tás­ra, vala­mint a választ­ha­tó­ság­ra jogo­sul­tak meg­ha­tá­ro­zá­sá­nál. Ez mint­egy 10%-kal csök­ken­tet­te a válasz­tás­ra jogo­sul­tak rész­ará­nyát. Így a követ­ke­ző 1949. május 15‑i válasz­tá­so­kon már csak a nép­front jelölt­je­it lehe­tett meg­vá­lasz­ta­ni, pár­to­két már nem. Ugyan­eb­ben az évben augusz­tus­ban elfo­ga­dott új alkot­mány már sza­ba­dab­ban, de még egé­szen sej­tel­me­sen meg­ha­tá­roz­ta a válasz­tás­ra jogo­sul­tak körét, misze­rint min­den szel­le­mi­leg beszá­mít­ha­tó, 18. élet­évét betöl­tött állam­pol­gár sza­vaz­hat, aki éppen nem a “nép ellen­sé­ge”.

Az addig bevett lajst­ro­mos sza­va­zást 1966-ban vál­tot­ta fel az egyé­ni válasz­tó­ke­rü­le­tek sze­rint sze­mé­lyek­re való sza­va­zás, azaz már válasz­tó­ke­rü­le­tek dele­gál­ták a kép­vi­se­lőt. Ezt 1970-ben vál­tot­ta fel, hogy a szer­ve­ze­ten kívül min­den állam­pol­gár állít­hat jelöl­tet állam­pol­gá­ri jelö­lő­gyű­lés kere­té­ben. A töb­bes jelö­lést 1983-ban tet­ték köte­le­ző­vé és egy­út­tal lehe­tő­sé­get biz­to­sí­tot­tak a kép­vi­se­lők vissza­hí­vá­sá­ra, vala­mint beve­zet­ték az orszá­gos lis­ta állí­tá­sá­nak intéz­mé­nyét. Ezál­tal nagyobb köz­tes­tü­le­tek, tár­sa­dal­mi szer­ve­ze­tek is kép­vi­se­let­hez jut­hat­tak. Ennek alap­ján 1985-ben volt az első és egyet­len olyan válasz­tás, ahol a tár­sa­dal­mi szer­ve­ze­tek 71 jelölt­je közül a 387 tagú par­la­ment­be 41 jutott man­dá­tum­hoz, ahol mint füg­get­len kép­vi­se­lők tevé­keny­ked­tek.

Rend­szer­vál­tás: elmé­let­ben jó, gya­kor­lat­ban elég­te­len

A rend­szer­vál­tás a válasz­tó­jo­gi tör­vényt is gyö­ke­re­sen átír­ta az alkot­mány módo­sí­tá­sa­i­val össz­hang­ban. Ekkor­ra már a Magyar Köz­tár­sa­ság­ban lakó­hellyel ren­del­ke­ző, min­den 18. élet­évét betöl­tött magyar ember cen­zus nél­kül válasz­tó és választ­ha­tó volt. A válasz­tá­sok­ból és válasz­ha­tó­ság­ból kiesett az, aki­nek jog­erős íté­let alap­ján a cse­lek­vő­ké­pes­sé­gét kizár­ták, kor­lá­to­zó vagy kizá­ró gond­nok­ság alá helyez­ték, vagy köz­ügyek gya­kor­lá­sá­tól eltil­tás hatá­lya alatt áll, vagy bün­te­tő­el­já­rás­ban sza­bad­ság­vesz­tés­re ítél­ve bün­te­té­sét töl­ti, vagy elren­delt inté­ze­ti kény­szer­gyógy­ke­ze­lés alatt.

Az ere­de­ti­leg egy élet­re meg­írt válasz­tá­si tör­vényt 2012-ben egy 2011-es módo­sí­tás alap­ján jelen­tő­sen meg­vál­toz­tat­ták. A válasz­tó­jog alap­ve­tő szem­pont­ja­i­ban ugyan nem tör­tént vál­to­zás, de a válasz­tó­jo­got kiter­jesz­tet­ték bizo­nyos mér­té­kig a hatá­ron túli magya­rok­ra. Ezen kívül több pont­ban vál­to­zott a válasz­tá­si rend­szer is. Az ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők szá­mát 386-ról 199-re csök­ken­tet­ték, mely­ből 106 ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lőt egyé­ni válasz­tó­ke­rü­let­ben, 93 ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lőt orszá­gos lis­tán válasz­ta­nak. Ezzel együtt járt a válasz­tó­ke­rü­le­tek hatá­ra­i­nak mag­vál­toz­ta­tá­sa is és a két for­du­lós rend­szert egy for­du­lós­ra módo­sí­tot­ták. A válasz­tó­pol­gá­rok ezen­túl nem terü­le­ti lis­tá­ra és egyé­ni jelölt­re vok­sol­nak, hanem orszá­gos lis­tá­ra és egyé­ni jelölt­re. Továb­bá beve­zet­ték a győz­test erő­sí­tő töre­dék­sza­va­za­tot, ami a tör­té­ne­lem során eddig isme­ret­len volt, vala­mint eltö­röl­ték a 24 órás kam­pány­csend intéz­mé­nyét. Ezek a tör­vé­nyek nagy­ban hoz­zá­já­rul­hat­tak hoz­zá, hogy az ígért sza­bad­ság­tól eljus­sunk a két­har­ma­dos dik­ta­tú­rá­ig.

Te is menj el sza­vaz­ni 2024. júni­us 9‑én

Való­szí­nű­leg sokak bána­tá­ra ma már nem csak a vagyo­nos fér­fi­ak sza­vaz­hat­nak, hanem min­den 18. élet­évét betöl­tött ember. Azt, hogy mennyit ér egy leadott sza­va­zat a hazai vagyo­nos fér­fi­ak sza­va­za­tá­val szem­ben azt nem lehet tud­ni. Ezzel kap­cso­lat­ban csak szá­mos váro­si legen­dá­ba lehet bot­la­ni, ame­lyet itt-ott sut­tog az a csú­nya nyu­ga­ti szél. De mi marad nekünk? Nos a remény. Az marad.

Remél­het­jük, hogy sza­va­za­tun­kat való­ban demok­ra­ti­kus válasz­tá­son adhat­juk le, amit nem csal szét a reg­ná­ló hata­lom. Bíz­ha­tunk ben­ne, hogy sza­va­za­tunk nem kerül meg­ha­mi­sí­tás­ra, meg­sem­mi­sí­tés­re és való­ban meg­szám­lá­lás­ra kerül a nap végén… és emel­lett élhe­tünk a fel­té­te­le­zés­sel, hogy a hol­nap sok­kal szebb lesz.

Egy lát­vány­di­ag­ram arról arról, ahogy a körü­löt­tünk lévő embe­rek gon­dol­koz­nak, ha a sza­va­zás szó­ba kerül.

Meg­be­csül­ve a marék­nyi demok­rá­ci­á­ból maradt sza­va­za­ti jogun­kat arra bíz­ta­tok min­den­kit, hogy véle­mé­nyét ne csak az inter­ne­ten kom­ment for­má­ban, hanem ezzel a cse­le­ke­det­tel is nyil­vá­nít­sa ki 2024. júni­us 9‑én, a tele­pü­lé­si és nem­ze­ti­sé­gi önkor­mány­za­tok­ról, vala­mint az Euró­pai Par­la­men­ti kép­vi­se­lő­ről szó­ló válasz­tá­son.

for­rás: itt, itt, és itt, kiemelt kép: Can­va by Ima­gen

Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads

Marczinka Mátyás további írásai

Úgy gondoljuk még ezek az írásaink is érdekelnek téged

Kövesd oldalunkat!

Ahhoz, hogy ne maradj le semmiről kövesd a WakeUp Magazin oldalait Facebook-on és Instagram-on is! Így elsőként vehetsz részt nyereményjátékainkon is!